Hosszú idő után végre nekiállt az alapkamat csökkentésének a jegybank, amelyet a mai kamatdöntő ülésen az elemzői várakozásoknál kissé nagyobb mértékben, 75 bázisponttal vágta vissza. A döntés hátteréről 15 órától tart háttérbeszélgetést Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
Három év után először csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknál kissé nagyobb mértékben, 75 bázisponttal 12,25 százalékra mérsékelte az effektív kamatot. Utoljára a koronavírus-járvány idején, 2020 júliusában vágta vissza az alapkamatot, ma egészen hihetetlennek tűnő szintre, 0,6 százalékra. Ugyanakkor a mai döntés azt is jelenti, hogy lassított a kamatcsökkentések eddigi tempóján, ha minimálisan is.
Szeptemberben egyértelmű mérföldkő volt a hazai monetáris politikában, május óta 5 lépésben, havonta 100-100 bázisponttal vágta vissza a tavaly októberi pénzpiaci turbulenciák közepette bevezetett, irányadó rátának számító egynapos betéti eszközt az MNB, aminek utolsó elemeként a két kamatszint összezárt.
Nemcsak emiatt volt fontos szeptember, ez volt az első hónap, amikor 7 év után ismét pozitív tartományba került a reálkamat, tehát az infláció már kisebb volt (12,2 százalék), mint az alapkamat, ami biztosan meghatározza a jegybank lépéseit a következő időszakban, és ami még inkább kiélezi a kormány és a jegybank között meglévő konfliktust.
