A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) hidat képez Kelet és Nyugat között, és Magyarország készen áll ennek az európai pillérévé válni, ugyanis a világ ismételt blokkosodása helyett együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Asztanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a TÁSZ külügyminiszteri szintű ülésén rámutatott, hogy bár rendszeresen megállapítják, hogy a globális biztonság már aligha romolhat tovább, találkozóról találkozóra bebizonyosodik az, hogy ez mégis lehetséges.
Aláhúzta: Európa szempontjából ma van a legrosszabb formában a világ biztonsága a hidegháború lezárulta óta.
Ukrajnában több mint másfél éve háború dúl, és nincs semmilyen előrelépés a béke felé. „Eközben sajnos számos európai vezető háborús pszichózisban szenved, és úgy gondolják még mindig, hogy a harctéren van a megoldás, de sajnos ott nincsen megoldás, csak halottak vannak. Mi, magyarok, szeretnénk elkerülni a további veszteségeket és pusztítást Ukrajnában” – mondta.
Emellett újabb fegyveres konfliktus robbant ki a kontinens közvetlen szomszédságában, Izraelben, ahol a nemzetközi közösség legfőbb feladata annak biztosítása, hogy ez ne váljon államok közötti háborúvá – jelentette ki.
Közölte, hogy Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség.
Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége. Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni
– fogalmazott.
Szijjártó azt is bejelentette, hogy Magyarország százmillió euróval csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz.
A Türk Befektetési Alapot a török elnök kezdeményezésére hozták létre, a hosszú távú célja pedig az, hogy a Világbank és az IMF alternatívája legyen Közép-Ázsiában. Az alap fejlesztési projektekhez biztosít hiteleket a tagállamokban. A török közmédia az alap céljáról azt írta:
„Alternatívát és könnyebb hozzáférést biztosít a hitelhez, és nem engedi, hogy a tagállamokat az IMF-hez hasonló globális pénzügyi szervezetek megszorító politikái jellemezzék. Emellett megszabadítja a tagokat a hitelező szervezeteket irányító fejlett országok hegemóniájától.”
Az öt alapító tagállam, Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán 20-20 százalékos részesedést szerzett az alapban, és hasonló mértékű beruházási hozzájárulást kellett befizetniük.
Szijjártó nyilatkozatából azonban nem derült ki, hogy a 100 millió euróval mekkora részesedést szereztek.
