2024. február 28. - Elemér
EUR : 389.02
USD : 358.44
Időjárás ikon15°10°

Ismét őrjöngött a magyargyűlölő román szenátornő: "menjen Budapestre, ott lázítson, ne a román parlamentben"

Diana Sosoaca bekiabálásokkal zavarta meg Turos Lóránd beszédét.

A kétkamarás román parlament hétfőn tartotta meg a december elsejei nemzeti ünnepnek szentelt hagyományos együttes ülését, amelyen valamennyi parlamenti frakció szónoka méltatja az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés történelmi jelentőségét.

A nacionalista szólamokkal 2020-ban parlamenti képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt, a parlament üléseit gyakran bekiabálásokkal megzavaró

Diana Sosoaca független szenátor ezúttal az RMDSZ részéről felszólaló Turos Lóránd beszéde alatt keltett botrányt.

Sosoaca árulónak bélyegezte a szónokot és az RMDSZ-t, megkérdőjelezte az erdélyi magyarság parlamenti képviseletének létjogosultságát, a román nemzet megsértésnek minősítette, hogy Turos Lóránd egyáltalán szót kapott és többször is azt üvöltötte:

menjen Budapestre, ott lázítson, ne a román parlamentben.

Diana Sosoaca szokásához híven telefonjával közösségi oldalán élőben közvetítette a parlament ülését, kommentárokat fűzve az egyes felszólalásokhoz. Az RMDSZ szónokának ötperces felszólalása idején azonban az első néhány mondattól eltekintve szinte folyamatosan kiabált, így nemcsak ő, hanem a teremben ülő törvényhozók, és meghívott egyházi elöljárók, külképviseleti meghívottak sem sokat érthettek Turos Lóránd szavaiból. A botrány a parlamenti közvetítésben nem kapott nyilvánosságot, a felvételen végig a szónoki emelvény látszott, az ülést vezető

Nicolae Ciuca házelnök mindössze egyszer tett egy eredménytelen kísérletet Sosoaca rendre utasítására,

Turos Lóránd pedig nem hagyta abba, hanem a folyamatos háttérzaj ellenére végigmondta beszédét. Az RMDSZ szenátora kifejezte meggyőződését, hogy a románoknak és magyaroknak törekedniük kell a nézőpontok közelítésére az eltérően megítélt történelmi események kapcsán, és inkább arra kell összpontosítaniuk, ami összeköti, nem pedig elválasztja egymástól a két nemzetet.

Kifejtette: 1918. december 1-je az erdélyi magyarság számára azt a fordulatot jelenti, amikor többségi nemzetből kisebbségbe került. Rámutatott: a háborúk sújtotta huszadik században a Gyulafehérvári Kiáltvány megszövegezői nagyon is jól tudták, mennyire fontosak a béke szempontjából a nemzeti, kulturális, oktatási jogok, és elkötelezték magukat ezek biztosítására az Erdélyben velük együtt élő nemzeti közösségek számára.

Úgy értékelte: akik feledtetni vagy eltörölni próbálják ezt kötelezettségvállalást, azok nemcsak a magyarok, hanem Románia valós érdekei ellen cselekszenek.

Diana Sosoaca három hete Tánczos Barna RMDSZ-szenátor felszólalása kapcsán a székely zászló kitűzése ellen rendezett hasonló kirohanást a román parlament felsőházában. Az AUR-ból kizárt politikus újonnan alapított saját pártja, az SOS Romania, több közvéleménykutatás szerint is esélyes arra, hogy jövő évi választásokon átlépje az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

(MTI)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató