Kedd éjfél óta már nincs frakciója a Bundestagban a német Linkének. A 2005-ben alapított, 2009-ben még közel 12 százalékos baloldali párt így több százezer euró támogatástól esik el.
A párt a 2021-es parlamenti választáson csak 4,9 százalékos eredményt ért el. Szerencséjére azonban három jelöltje is direktmandátumot szerzett, így annak ellenére is frakciót alakíthatott, hogy nem érte el az 5 százalékos küszöböt.
Másfél év után azonban áthatolhatatlanná váltak a már korábban is jelentős párton belüli szakadékok. A 2023. júniusi pártkongresszuson a pártvezetés nyíltan elhatárolódott a különutas politikát folytató korábbi frakcióvezetőtől, Sahra Wagenknechttől, akit mandátumának visszaadására is felszólítottak.
Válaszul Amira Mohamed Ali, a Linke társ-frakcióvezetője augusztus 6-án bejelentette, hogy nem indul újra posztjáért, mert nem tudja tovább képviselni a pártvezetés politikáját. Másfél héttel később pedig a másik frakcióvezető, Dietmar Bartsch is így tett.
A baloldali fősodorral identitáspolitikai kérdésekben éles vitát folytató Wagenknecht ekkor még csak lebegtette, hogy alapít egy saját pártot, de októberben végül be is jelentette a hírt, miszerint januárban startol az új formáció.
Wagenknecht a szélsőjobboldali, AfD-szavazók körében is népszerű. Ezt bizonyítja, hogy a még nem is létező pártját októberben már 14 százalékra mérték egy közvéleménykutatáson. Wagenknechték már jövőre komoly politikai tényezővé válhatnak, ugyanis három tartományi választás is lesz a fellegváruknak számító, egykori NDK területén.
A feloszlott Linke-frakcióból egyébként 10 képviselő a „Sahra Wagenknecht Szövetség" parlamenti csoport tagjaként folytatja, a másik 28 pedig Linke néven.
A szakadás főleg utóbbiaknak fájhat, ugyanis a parlamenti csoportok a házszabály szerint nemcsak kevesebb jogosultsággal rendelkeznek, mint a frakciók, hanem költségvetési támogatásból is kevesebbre tarthatnak igényt.
