A fotón jól látszanak saját exobolygónk gyűrűi, holdjai és felhői.
Napjaink egyik legfejlettebb űrtávcsöve, a James Webb űrteleszkóp a világegyetem kezdeteinek kutatása mellett a napokban a Naprendszer egyik legszokatlanabb és legtitokzatosabb bolygóját, az Uránuszt vette szemügyre.
A Voyager–2 által 1986-ban készített fotókon még egy egyszerű világoskék gömbnek tűnt az Uránusz. A Webb által idén készített képeken viszont egy légköri jelenségekben gazdag bolygó képe bontakozik ki.
A Webb fotóin jól látható az Uránusz gyűrűrendszere és a viszonylag nehezen megörökíthető, legbelső Zéta gyűrűvel együtt, látható továbbá 27 holdjának egy része, amelyek közül pár a gyűrűk között rejtőzik. Az új képek legszokatlanabb része a sarkok felett látható felhőtakaró, amelyben kivehető egy teljesen fehér központi régió és az egyenlítő felé halványuló felhőkben húzódó sötétebb sávok.
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója, vízben, ammóniában és metánban gazdag világ. Forgástengelye majdnem egy síkban van pályájával, a Nap felé néző sarkán 42 évig tartó nappal van, míg az átellenes oldalon 42 évig tartó éjszaka.
Az Uránusz vizsgálata az elmúlt években felfedezett mintegy 2000 hasonló méretű exobolygómegismerését szolgálja – lényegében a Naprendszerünk hátsó kertjében rejtőző exobolygóként tekintünk rá, amikor megismerjük, hogyan alakul ki, és hogyan működik például az időjárás egy ilyen kaliberű égitesten.
Kedves Olvasóink!
A legnagyobb támogatás számunkra az, ha direktben keresitek portálunkat, amiért hálásak is vagyunk.
Igyekszünk azoknak is megfelelni, akik a közösségi oldalakon keresik a híreket, ezért elindítottuk a Messenger csatornánkat.
Közvetlenül elküldjük neked a nap legfontosabb cikkeit portálunkról.
Köszönjük ha feliratkoztok!
Nektek egy kattintás, nekünk hatalmas segítség.