A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalának épületébe érkezett kedd délelőtt Balog Zoltán püspök, volt miniszter, ahová azért rendelték be, hogy magyarázatot adjon a nagy vihart kavart kegyelmi ügyben játszott szerepére. A meghallgatás után Balog Zoltán kedd este televíziós nyilatkozatot tesz.
Balog Zoltán kedden 10 óra előtt érkezett meg a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalának Abonyi utcai épületébe, hogy válaszoljon a kegyelmi ügyben játszott szerepére irányuló kérdésekre. Február 8-i Facebook-posztja szerint a botrány tetőpontján „visszavonult néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében”. Innen rendelték vissza egyházának vezetői.
A református püspök, volt miniszter érkezésekor nem válaszolt az újságíróknak, korábban azt mondta, nyilatkozatot tesz majd közzé a meghallgatás után. A püspökök még 11 órakor is érkeztek a helyszínre, de egyikük sem akart megszólalni a sajtónak. A kaput nem sokkal fél 12 előtt zárták be, és megkezdődött a meghallgatás, amelyről délután háromkor kezdtek távozni a résztvevők. Ekkor sem akart megszólalni senki, mindössze annyit mondtak, Balog Zoltán – akinek az autója még ekkor sem hagyta el a helyszínt – kedd este az egyik tévében nyilatkozik majd.
Olyan információk kezdtek terjedni, hogy Balog Zoltán felajánlotta lemondását, de a Telex úgy tudja, ezt az esperes-gondnoki értekezleten egy szimpátiaszavazás követte arról, hogy maradjon-e a zsinat lelkészi elnöke.
A TÖBBSÉG MELLETTE SZAVAZOTT, ÍGY BALOG PÜSPÖK MARADT.
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvénye így ír az esperes-főgondnoki értekezletről: „Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei főgondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja össze. Az esperes-főgondnoki értekezlet az egyházkerület elnöksége mellett tanácsadó jelleggel működik.” Az esperes a lelki, tanítói, pásztori feladatokkal, míg az egyházmegyei gondnok a gazdasági és üzemeltetési feladatokkal foglalkozik.
„Nem én nyújtottam be, nem én terjesztettem fel”
Mint megírtuk, híradások szerint Balog Zoltán lobbizhatott azért Novák Katalin köztársasági elnöknél, hogy kegyelmet kapjon K. Endre, a bicskei gyermekotthon börtönbüntetésre ítélt volt igazgatóhelyettese. A cikkek szerint Balog régről ismerte K. Endrét, és emiatt fordult Novák Katalinhoz, akinek korábban mentora és főnöke volt. Balog Zoltán, aki közösségi oldalán egy Novák Katalint támogató posztot is megosztott a köztársasági elnök lemondása után, egy körlevélben tagadta, hogy szerepe lett volna a kérvény felterjesztésében.
Az is felmerült, hogy Orbán Viktor azt várja Balog Zoltántól, hogy vállalja a felelősséget – ezt az állítást Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke később hírlapi kacsának minősítette.
A református püspök egy nappal korábban körlevelet írt lelkipásztor és presbiter testvéreinek, 2024. február 12-én, hétfőn, amiben tagadta, hogy ő terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét.
2016-ban miniszterségem alatt a bicskei gyermekotthon főváros által Bárczy István-díjjal jutalmazott igazgatója a szakterület felterjesztésére kapott kitüntetést, s amikor gyanú merült fel ellene, azonnal felfüggesztettem, vizsgálatot rendeltem el, s a büntetőeljárás végén börtönbe került. Vele személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be. Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel. A pedofília bűnének mélységes elutasítása számomra soha nem képezte vita tárgyát, és nem is fogja. A Református Egyházban ebben is egyek vagyunk
– fogalmazott körlevelében Balog Zoltán.
(Index)
