2024. április 21. - Konrád
EUR : 395.06
USD : 371.09
Időjárás ikon11°

Rossz adatok érkeztek, nehéz lesz ebből kijönni

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján tavaly 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől, ez pedig jóval rosszabb a kormány korábbi várakozásánál,- írja az Index.

A Közponi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év utolsó negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Nagyon nehéz lesz innen visszajönni

A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.

A GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ VISZONYÍTVA NEM VÁLTOZOTT.

Míg 2022-ben a GDP 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a tavalyi év egészében a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől – összegezte a KSH.

A miniszterelnök tavaly augusztusban úgy fogalmazott, „a kormányban is vita van arról, hogy nulla százalék fölött vagy alatt lesz idén a növekedés”. A kormányfő ezzel lényegében már akkor elismerte, 2023-ban kevesebb esély van a növekedésre. A kormány által kitűzött 1,5 százalékos cél pedig messze nem teljesült.

Az év végi kiábrándító ipari termelés adatok után lényegében borítékolható volt a gyenge negyedik negyedéves növekedés, azonban a ma reggeli adatközlés még a visszafogott elemzői konszenzustól is elmaradt
– szögezte le az adatokkal kapcsolatban Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, majd hozzátette, hogy a most megjelent GDP statisztika megerősíti azt a várakozásukat, hogy a tavalyi recessziós környezetből

NEHÉZ ÉS VISZONYLAG LASSÚ LESZ A KILÁBALÁS.

Emiatt továbbra is az elemzői átlagnál alacsonyabb, 2,2 százalékos éves növekedést várnak az idei évre. Kiss Péter arra is kitért, hogy a lassú kilábalás növelheti a nyomást a jegybankon, hogy nagyobb ütemű kamatcsökkentésekkel segítse a gazdaságot, és ennek most már megágyazott az inflációs adat is. „Amennyiben újra a nagyobb kamatvágások irányába lendül az inga a Monetáris Tanácson belül, az pozitív lehet a kötvénybefektetőknek, ám egyúttal újra növelheti a volatilitást a forint piacán.”

Nagy Márton szerint a külső piacok gyengélkedése és a magas reálkamat a probléma

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közleményben értékelte az adatokat. Szerinte a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.

A tárcavezető szerint a magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. „A magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.”

Nagy Márton kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. „Az infláció sikeres visszaszorításátkövetően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít, azaz az óvatossági motívum oldására és így a fogyasztás helyreállítására, a beruházások 25 százalék felett tartására és a munkaerőpiaci aktivitás további növelésére” – húzta alá a tárcavezető.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató