2024. április 14. - Tibor
EUR : 391.76
USD : 367.13
Időjárás ikon27°16°

Nem álltak szóba a kormány részéről az amerikai szenátorokkal

Három amerikai szenátor szorgalmazta vasárnap országuk budapesti nagykövetségén, hogy az Országgyűlés mielőbb ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását. De, mint mondták, bíznak Orbán Viktor kormányfő szombaton megerősített ígéretében, hogy ez február 26-án meg is történik.

Nincs ok a késleltetésre. Svédország NATO-csatlakozása közvetlenül érinti az Egyesült Államok és Magyarország nemzetbiztonságát – hangzott el három amerikai szenátortól a budapesti amerikai külképviseleten vasárnap rendezett sajtótájékoztatón. David Pressman nagykövet vendégeként a washingtoni szenátus NATO-megfigyelő csoportjának társelnökei, illetve külügyi bizottságának tagjai sürgették, hogy a magyar Országgyűlés mielőbb ratifikálja Svédország NATO-tagságát. Ez már csak hazánk jóváhagyására vár az atlanti szövetségben.

Végül azonban békülékenyebb hangot ütöttek meg, mint amire előzetesen számítani lehetett. Ebben szerepe lehetett, hogy szombati évértékelőjén Orbán Viktor kormányfő megerősítette:

Jó hír, hogy a Svédországgal való vitánk a lezárás felé közeledik. Afelé haladunk, hogy a parlament a tavaszi ülésszak első napján ratifikálhatja a svéd NATO-csatlakozást.

Az ülésszak február 26-án, hétfőn kezdődik.

A Budapestre jött szenátorok közül Jeanne Shaheen és Chris Murphy demokrata pártiak, Thom Tillis pedig republikánus. Egy negyedik, a demokrata Chris Van Hollen, akinek szintén jelezték az érkezését, végül nem jelent meg. Kiderült vasárnap, hogy a delegáció nem Washingtonból repült ide, hanem a müncheni biztonságpolitikai konferenciáról. 

Shaheen elmondta az újságíróknak, értesültek róla, mit mondott szombaton Orbán. Hozzátette: optimista azzal kapcsolatban, hogy a ratifikáció időben meg is történik. A szenátorok elmondták, bíznak a kormányfő szavában.

Kérdésre válaszolva nem erősítették meg, hogy készülnének B tervvel, azaz például szankciókat szorgalmaznának hazánkkal szemben, ha a svéd jóváhagyás mégsem történne meg.

Barátként jöttünk, csak a magyar ígéret valóra váltását várjuk - mondta Murphy. A küldöttség - ugyancsak kérdésre - nem kívánt állást foglalni a magyar–svéd védelmi ipari tárgyalásokkal kapcsolatban.

A szenátorok sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a kormány részéről nem fogadták őket, értetlenkedtek is egy sort emiatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a szenátorok érkezésével kapcsolatban azt mondta:

Magyarország szuverén ország, és úgy gondoljuk, hogy egy szuverén ország a másikra ne gyakoroljon nyomást, főleg akkor ne, ha szövetségesekről van szó. A magyar kormány szerint törvényhozási küldöttségként a szenátoroknak az Országgyűlésben vannak a tárgyalópartnereik.

Egy családban vannak viták is, Magyarország viszont a NATO-család tagja - jelentette ki Tillis, a The New York Times kérdésére megerősítve: hazánk nem gyenge láncszem az atlanti szövetségben.

A viszonylag békülékeny hangnem ellenére nézeteltérések is a felszínre kerültek. A szenátorok elmondták, aggódnak a demokratikus visszalépés miatt hazánkban. Ezt nem részletezték a független médiára és hasonló korábbi felvetésekre tett utalásokon túl.

Mint a szenátorok mondták, a NATO-t csak akkor tartják erősnek, ha azt stabil demokráciák alkotják. Ezzel kapcsolatban határozati javaslat is készülhet az amerikai kongresszusban. Egy másik fő különbség, hogy az ukrajnai háború mielőbbi lezárásának kulcsát Ukrajna támogatásában látják. Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig az egész NATO-t fenyegető tényezőnek látják. 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató