2024. április 13. - Ida
EUR : 391.76
USD : 367.13
Időjárás ikon24°14°

Sorra határolódnak el Macron kijelentésétől a vezető európai politikusok

Az európai vezetők sorra határolódnak el a francia elnök azon kijelentésétől, hogy katonai egységeket kellene küldeni Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentései, miszerint meg kell fontolni, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, rengeteg reakciót váltott ki Európában. Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Lengyelország és Csehország azonnal elhatárolódott minden olyan felvetéstől, amely szerint szárazföldi csapatokat vonnának be az immár harmadik éve tartó ukrajnai háborúba.

Nem lesznek szárazföldi csapatok, nem lesznek katonák Ukrajna földjén, amelyet európai országok vagy NATO-államok küldenek oda

− mondta Olaf Scholz német kancellár.

De megjegyezte, hogy mindenkinek többet kell tennie Ukrajnáért, amelynek fegyverekre, lőszerekre van szükségük, ezen dolgoznak is. A hétfői tárgyalások után Scholz kijelentette, hogy az európai vezetők késznek látszanak fegyvereket beszerezni Európán kívüli országokból, hogy felgyorsítsák az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt.

Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanilyen hajthatatlan volt. Németország nem lép Ukrajna földjére − mondta újságíróknak bécsi látogatása során.

Örülök, ha Franciaország fontolgatja, hogyan támogassa erősebben Ukrajnát, de ha tehetek egy javaslatot, akkor küldjenek több fegyvert − mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter. Tedd meg most, amit lehet, és add át Ukrajnának azt a lőszert és tankokat, amiket azonnal el lehet küldeni − tette hozzá.

Nagy-Britannia sem tervezi katonák bevetését Ukrajnában

– közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője, megjegyezve, hogy az országban már van kis létszámú brit katonai személyzet, akik segítik a kijevi erők támogatását.

Pilar Alegria kormányszóvivő közölte, hogy Spanyolország a segélyt arra akarja korlátozni, hogy több fegyvert és egyéb felszerelést küldjön Kijevbe.

Ezzel ért egyet Lengyelország és Csehország miniszterelnöke is, akik keddi prágai sajtótájékoztatójukon kijelentették, hogy több lőszert szeretnének szállítani Kijevnek, de nem terveznek csapatokat küldeni.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő emlékeztetett, alig egy hónapja Macron elnök még cáfolta, hogy Párizs részt vett volna a kijevi rezsim zsoldosainak toborzásában, és a közvetlen bizonyítékokat durva orosz propagandának minősítette.

Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába

− jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. 

Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek és főleg országuk polgárai érdekeinek − fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán. A miniszter azt írta: „Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.”

A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása − jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban. „A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást.

Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba”

− szögezte le Stoltenberg.

Hozzáfűzte egyúttal, hogy ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot. A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében − fejtette ki a főtitkár. 

Hangsúlyozta, hogy a NATO mint szövetség nem látja el halált okozó fegyverekkel Ukrajnát, hanem másfajta segítséget nyújt, például gyógyszereket, egyenruhákat és téli felszerelést szállít. A szövetség tagországai viszont küldenek fegyvereket és lőszert is kétoldalú alapon vagy csoportosan. A NATO-katonák küldésére vonatkozó bármely döntéshez az összes tagország egyhangú támogatására van szükség, ezzel szemben az egyes országok egyedi döntéseihez nincs szükség ilyen hozzájárulásra − fejtette ki Stoltenberg.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató