A kontinens haderőfejlesztése váratlan akadályba ütközött.
„A feladat már nem is annyira az új katonák toborzása, hanem a már létező csapatok meggyőzése arról, hogy ne mondjanak fel” – jellemzi az európai haderőfejlesztés új problémáját a Politico.
Sébastien Lecornu francia hadügyminiszter a héten mutatott be új tehetségmegtartó tervet, miután Franciaország hadseregét is elérte az a válság, ami Németországot már korábban jellemezte – hogy a vasról eltűnnek az emberek.
A német hadsereg állapotáról szóló 2023-as jelentésben az szerepel, hogy hiába mennek eurótízmilliárdok haderőfejlesztésre, a Bundeswehr állománya tavaly csökkent – 1537 fő hagyta ott a fegyveres testületet tavaly.
„A NATO-találkozókon beszélhetünk ugyan felszerelésről, de most már a megtartás képességéről is beszélnünk kell” – mondta a Politicónak Lecornu. Nehéz ugyanis vonzóvá tenni a hadsereget akkor, amikor alacsony a munkanélküliség, versenyez a munkaerőért a privátszféra, és egyre több a kényelmes távmunka-lehetőség. Így aztán Franciaországban is egy évvel csökkent a katonák hadseregben töltött átlagos ideje, Nagy-Britanniában pedig évente 1100 katonai státusz marad betöltetlenül, pedig már a toborzást is kiszervezték egy magáncégnek.
Van, aki a pénzen keresztül igyekszik megfogni a katonákat, Franciaország például lakhatási segítséget, egészségügyi és gyermekfelügyeleti támogatásokat ígér katonáinak az új terv szerint, növelné a katonai fizetéseket és a nyugdíjakat is.
Lengyelországban pedig nemrég kaptak a katonák húsz százalékos béremelést, az új minimálbérük bruttó 548 ezer forintnak megfelelő złoty.
S annak érdekében, hogy a családos katonákat is sikerüljön megtartani, a francia védelmi minisztériumban dolgozó párok akkor is tudnak együtt szolgálati helyet váltani, ha az egyikük civil munkakörben dolgozik.
Németország a 2030-as évek elejére a most 181 ezer fősre csökkent hadseregét 200 ezer fölé szeretné tornászni – de nehezen megy a toborzás. Ezért felmerült a sorkatonaság visszavezetésének ötlete is, illetve Eva Högl, a Bundestag hadseregért felelős különmegbízottja a nők közötti toborzásban is lát még potenciált.
Gond azonban, hogy az infrastruktúra is ezer sebből vérzik. „Mikor meglátogatom a csapatokat, már nem azt hallom, hogy hiány van sisakból és golyóálló mellényből – hanem hogy szekrényből nincs elég” – írta jelentésében Högl,
aki szerint ugyanakkor a katonai létesítmények felújítása önmagában is elvinne ötvenmilliárd eurót,
a Scholz-kormány által előirányzott óriási haderőfejlesztési büdzsé felét.
(Mandiner)
