Az elsőrendű vádlott azzal érvelt, hogy amikor ez történt, olyan közhangulat uralkodott, amelyben a kormánypárti szavazók döntő többsége egyetértett a cselekménnyel, és Bayer Zsolt is le akarta dönteni a szobrot.
Három évvel ezelőtt rongálták meg a ferencvárosi Ferenc téren kiállított szobrot, amely a Black Lives Matter mozgalom melletti kiállást szimbolizálta. Az amerikai Szabadság-szobor szivárványszínű mását, Szalay Péter alkotását egy nappal annak kiállítása után döntötte le I. B., a Légió Hungária vezetőségi tagja.
Négyen érkeztek a tárgyalóterembe a szerdai tárgyaláson: I. B. elsőrendű, S. I. másodrendű, Á. T. harmadrendű és P. J. negyedrendű vádlott, a vád velük szemben csoportos garázdaság. Az ügyészség szerint hiába egyedül I. B. volt az, aki fizikailag fellépett a szoborral szemben, a többi vádlott ebben őt egységesen, pszichikaian támogatta, ezért bűnsegédnek minősülnek. Az ügy és a tárgyalás kulcskérdése éppen ezért annak megállapítása volt, hogy tudták-e a többiek, mire készül I. B., vagy csak „belesodródtak” az eseményekbe.
Valamennyi vádlott utóbbit állította. I. B. szerint senkit nem avatott be a tervébe, a többiek csak annyit tudtak, hogy a szoborral kapcsolatos videós kiállást fognak felvenni és közvetíteni. Ez a kiállás I. B. szerint „a szobor üzenetével kapcsolatos, amely a magyar és európai társadalom szempontjából káros”, és „a provokációra adott arányos válaszreakció” lett volna.
I. B. azt, hogy
ezek után előbb könyökkel leütötte a szobor fejét, majd két kézzel ledöntötte, hirtelen elhatározásnak tudja be, de szerinte nem büntetőjogi kategória, amit tett.
Az ügyész perbeszédében fenntartotta a csoportosan elkövetett garázdaság minősítését, szerinte bármit is akart tenni az elsőrendű vádlott, a többiek azért voltak ott, hogy őt képviseljék, és egységesen, támogatóan lépjenek fel, továbbá szerinte „nem életszerű”, hogy ne tudtak volna az elsőrendű vádlott rongálási szándékáról. I. B. az ügyész állításaira úgy reagált, „azzal kapcsolatban, hogy mennyire életszerű, hogy én nem mondtam el nekik előre a szándékaimat: lehet, hogy az ügyész úr nem hiszi el, de gondolatrendőrség kéne, hogy ezt megállapítsuk”. Szerinte a kamerafelvételek és a vallomások kellően alátámasztják az állításait.
A bíróság ítéletében valamennyi vádlottat felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette alól.
Ez a 2–4. rendű vádlottak esetében teljes, az elsőrendű vádlott, I. B. esetében részleges felmentést jelent, őt a bíróság garázdaság vétségében bűnösnek találta, és közmunkára, valamint pénzbüntetésre ítélte.
Az ügyészség I. B. esetében súlyosbításért, a többi vádlott esetében bűnösség megállapításáért, I. B. enyhítésért fellebbezett.
