A különleges hadműveletből háború lett, miután a Nyugat bekapcsolódott az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő az Argumenti i Fakti című lapnak adott interjújában.
Moszkva továbbra is azt a célt fogja követni, hogy az ukrán hadsereg ne jelenthessen fenyegetést orosz állampolgárokra vagy területre – mondta a szóvivő a lapnak, megjegyezve, hogy az országnak most négy új szövetségi szubjektumai vannak, amelyeket meg kell védeni és teljes mértékben fel kell szabadítani a kijevi erők alól.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy határain egy olyan állam létezzen, amely nyilvánosan állítja, hogy elfoglalja a Krím félszigetet, valamint Oroszország új területeit, utalva a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokra, valamint a Zaporozsjei és Herszon területekre.
Oroszország célja most az, hogy biztosítsa a négy új régió lakóit és felszabadítsa a Kijev által megszállt területet – tette hozzá a szóvivő.
A katonai kontingens Ukrajnába küldésének ötletét Emmanuel Macron francia elnök vetette fel a Kijev támogatásáról szóló februári nemzetközi konferencián. Akkor a tanácskozás egyetlen résztvevője sem támogatta az elképzelést. Ugyanakkor a Le Monde című napilap értesülései szerint a francia hatóságok már 2023 nyarán elkezdték mérlegelni, hogy katonai személyzetet küldjenek Ukrajnába. Macron 2024 februárjában szűk körben azt mondta, hogy “idén embereket kell küldeni Ogyesszába”.
Szergej Nariskin, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója által idézett adatok szerint Franciaország már előkészíti a kontingenst, első lépésben mintegy kétezer katonából áll majd.
A Kreml hangsúlyozta, hogy Moszkva szorosan követi a nyilatkozatokat, és figyelmeztetett, hogy a külföldi csapatok Ukrajnába küldésének helyrehozhatatlan következményei lehetnek.
