2024. május 25. - Orbán
EUR : 387.34
USD : 357.36
Időjárás ikon21°16°

Schiffer a brüsszeli botrányról: „Minden jogukat elveszítették ahhoz, hogy a jogállamiság kérdésében véleményt nyilvánítsanak”

Az ügyvéd a szervezők és a tulajdonos helyében is megpróbálkozna a bírói úttal.

Mint ismert, a brüsszeli polgármester végzést adott ki a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia betiltására, amelyre többek közt Orbán Viktor miniszterelnök is hivatalos.

A rendőrség blokád alá vette a rendezvényt. Beszámolók szerint a karhatalom 

senkit nem engedett be az eseményre, aki pedig elhagyta a helyszínt, nem térhetett vissza.

A történtekről Schiffer András ügyvédet kérdezte a Mandiner.

„Függetlenül attól, ami most Brüsszelben vagy a nyugat-európai államokban történik, Magyarországon tényleg vannak komoly jogállamisági problémák, hiányosságok. De ami a konkrét ügyet illeti, megjegyezném, hogy annak idején, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet ügyvivőjeként folyamatosan foglalkoztam hazai gyülekezési jogi anomáliákkal” – idézte fel Schiffer András a brüsszeli botrány kapcsán.

Majd ismertette, hogy „ennek kapcsán 2007-ben jómagam terjesztettem az Alkotmánybíróság elé azt az indítványt, mely alapján megszületett a 4/2007-es alkotmánybírósági határozat, ami Budapest – vagy ahogy akkoriban az SZDSZ-esek nevezték, a szabadság városa – főpolgármesterének rendeletét semmisítette meg”.

Az ügyvéd emlékeztetett hogy „Demszky főpolgármester akkor úgy gondolta, hogy egy fővárosi rendelettel nemcsak a traktortáblákat helyezik ki, hogy a gazdák kedvét elvegyék a tüntetésektől, hanem helyhatósági engedélyhez kötik, hogy lehet-e erősítőt használni egy köztéri tüntetésen. Ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, nagyon helyesen” – hangzott el.

Majd azzal folytatta, hogy „Magyarországon a gyülekezési jog szabályozása Németh Miklós kormányzása, azaz 1989 eleje óta változatlan a főbb elemeket illetően. Az új, 2018-as gyülekezési törvény is bár bővebb, mint a ’89-es,  felfogásában, 

a szabályozási megoldásokban töretlenül követi a rendszerváltó gyülekezési jogi hagyományt”.

Magyarországon négy alapelv sérthetetlen

Schiffer ezután hangsúlyozta, négy alapelv Magyarországon sérthetetlen a gyülekezési jogban. „Az egyik ilyen, melyet egy szólásszabadság-ügy kapcsán a Sólyom-bíróság a 30/1992-es AB-határozatban kimondott, hogy a szabad véleményt az alkotmány, annak igazság- és értéktartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítást, illetve a gyülekezést, – hiszen ezt más politikai szabadságjogokra is interpretálta az Alkotmánybíróság –, az alkotmányos védelem annak igazság- és értéktartalma nélkül megilleti. Függetlenül attól, hogy az szélsőjobboldali, kommunista, anarchista, kereszténydemokrata vagy liberális, legyen bármilyen célja akár egy politikai szólásnak vagy a gyülekezésnek – mert a gyülekezés egy kollektív szabadságjog, a szólással szemben – 

Magyarországon alkotmányosan védett Sólyom Lászlóék munkájának köszönhetően” 

– húzta alá.

Majd leszögezte, hogy „Magyarországon elképzelhetetlen a kommunizmus összeomlása óta, hogy 

azért tiltsanak be egy tüntetést vagy korlátozzának egy politikai szólást, mert azok céljaival nem ért egyet a hatóság. 

Továbbá, Magyarországon a gyülekezések tekintetében – lásd az általam idézett 4/2007-es alkotmánybírósági határozatot – polgármestereknek nem osztottak lapot. A betiltásról a rendőrhatóság dönthet szűk körben, de Magyarországon adott a bírói felülvizsgálat. Ez volt az oka, hogy Demszkyék szabadságkorlátozó rendelete elcsúszott az Alkotmánybíróságon 2007 februárjában, a 2006-os őszi tüntetések és a rendőrterror után, amikor túlmozgásos volt az MSZP-SZDSZ gyülekezési ügyben” – magyarázta. 

„’89 előtt a hatalom akarta megmondani, hogy mely véleménynek van helye az utcán”

Itt megjegyezte, hogy az egy alkotmányos alaptétel volt az 1989-es jogállami forradalom idején, hogy alapvető jogot csak törvénnyel lehet szabályozni. Ez azt jelenti, hogy alsóbb szintű jogszabály nem érintheti alapvető jog gyakorlását. „Ez meghatározó pillanat volt a rendszerváltás idején, hiszen a Kádár-rendszerben, egy totalitárius diktatúrában még származtatott jogalkotási jogkörrel rendelkező szervezetek – rendőrkapitányságok vagy a szakszervezetek – szabályozhatták az alapvető jogok gyakorlását”. 

Schiffer András ezután a negyedik alaptételt is ismertette. Elhangzott, hogy 

Magyarországon a gyülekezési jogot törvény kizárólag csak a közterületen szabályozza. 

Arról, hogy magánterületen össze lehet-e hívni egy koncertet vagy gyűlést, arról a tulajdonos dönt. Nyilvánvalóan, ha magánterületen történik bűncselekmény, akkor a rendőrhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is közbelépni. Itt ismét csak a Sólyom-bíróság határozatát tudom idézni: büntetőjog akkor hívható fel egy politikai szabadságjog – így nemcsak a szólás- hanem a gyülekezési szabadság – korlátjaként ha erőszak nyilvánvaló és közvetlen veszélye sejlik fel. Sólyom László ezt a tételt az 1910-es évek amerikai legfelsőbb bírósági gyakorlatából emelte át” – sorolta.

Az állam kizárólag objektív mérce szerint húzhatja meg egy politikai szabadságjog határait egy jogállamban. 

Ez volt az egész rendszerváltó fordulat lényege 1989-ben. Hiszen előtte a hatalom úgy gondolta, majd megmondja, mely véleménynek van helye az utcán, és melyeknek nincs. 2002 után az MSZP-SZDSZ nagyon szerette volna feltörni ezt a sólyomi-tételt, és a szólásszabadságot úgymond a gyűlöletbeszéd elleni fellépés kapcsán, illetve a gyülekezési szabadságot fenntartani bizonyos nézetek számára. De kétharmad hiányában ezek a kísérletek elbuktak” – hangsúlyozta.

Alapvető jogállamisági problémákat vetnek fel a történtek

Ezek után az ügyvéd rámutatott arra, hogy az, hogy „egy európai demokráciában nem objektív korlátját állítják a gyülekezési szabadságnak, hanem a hatalom szubjektív mérlegelése alapján mondják meg, hogy egy rendezvényt meg lehet-e tartani vagy sem, 

ez egy olyan alapvető jogállamisági probléma, ami Magyarországon fel sem merült az elmúlt 35 esztendőben”.

Elképzelhetetlen és tarthatatlan az, hogy magánterületeken tartott rendezvényeket a hatóság betiltani próbál.

De abszurd az is, hogy polgármesteri hatáskör van a gyülekezési határainak a megvonásánál, és az is, hogy nincs azonnali bírói jogorvoslatra lehetőség. Azt gondolom, hogy azok a politikai erők, akik erre bátorították a polgármestert, 

minden jogukat elveszítették ahhoz, hogy jogállamiság kérdésében véleményt nyilvánítsanak” 

– jegyezte meg.

Schiffer szerint helyes lépés volt, hogy Alexander De Croo belga miniszterelnök elítélte a polgármester döntését.

„Ami Belgiumban történt, az a jogállamiságnak a rendszerszintű sérelme. Az, hogy magánterületen, egy polgármester szubjektíve, a gyülekezés tartalmára tekintettel korlátozhatja a gyülekezési jogot, ez a belga jogállamiság rendszerszintű problémája, 

Magyarországon 35 éve ilyenre nem volt példa” 

– mondta el.

Hozzátette, hogy „bár a rendőrség részéről voltak 2002 és 2010 között próbálkozások, hasonló korlátozására a gyülekezési szabadságnak, 2010 óta a gyülekezési jog tekintetében a Pintér Sándor felügyelte rendőrség – talán az egy évvel ezelőtti Karmelita előtti kordonbontást leszámítva – példamutatóan jár el . Nekem ugyanez volt az álláspontom akkor is, mikor TASZ-ügyvivőként védtem a gyülekezési szabadságot 2006-ban és 2007-ben”.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága most bizonyíthatna

Schiffer András gondolatait azzal zárta, hogy bár a belga jogot nem ismeri, de „elképedve szemléli”, hogy mire van lehetőség Belgiumban. 

„A szervezők, az érintettek, és a helyszín tulajdonosának helyében már csak azért is megpróbálnék minden bírói utat igénybe venni, mert érdemes lenne még egy esélyt adni az Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy bebizonyítsa, 

nem kizárólag a progresszíveknek vannak Európában emberi jogaik„ 

– hangoztatta.

„Mikor a Covid alatt elképesztő méretekben korlátozták az európaiak szabadságjogait, akkor azt a Bíróság bávatagon nézte. Most kíváncsi lennék, hogy 

visszatér-e eredeti szerepköréhez a strasbourgi bíróság. 

Viszont ahhoz, hogy a bíróság el tudjon járni, nemzeti joghatóságon belül kell a bírói utat megpróbálni” – szögezte le az ügyvéd.

(Mandiner)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató