2024. június 22. - Paulina
EUR : 396.43
USD : 369.91
Időjárás ikon34°20°

Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!

Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.

Nagyszabású Lennart Meri-emlékkonferenciát tartottak Tallinnban a hétvégén. Az észt függetlenségi mozgalom vezetőjének, egyben a Szovjetuniótól különvált Észtország első elnökének tiszteletére tartott rendezvényen többször is felszólalt Kaja Kallas, a balti ország miniszterelnöke.

Kallas a Guardian tudósítása szerint elmondta: Vlagyimir Putyin fegyverként használja a tömegmigrációt európa megosztására és meggyengítésére, hogy ne tudjanak egységesen fellépni Ukrajna ügyében sem. „Az ellenségeink tudják, hogy a migráció a gyengeségünk” – fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy látja, „a cél az, hogy Ukrajnában teljesen lehetetlenné tegyék az életet, hogy ezáltal migrációs nyomás alakuljon ki Európán”.

„A migránsokat áttolják a határon, és problémákat okoznak az európaiak számára, fegyverként használják ezt, hiszen az emberi jogok miatt ezeket az embereket be kell engedni. Ez pedig a szélsőjobboldal malmára hajtja a vizet”

– fejtette meg az orosz stratégiát Kaja Kallas.

Ukrajna katonai támogatásáról elmondta: „az ígéretek nem mentenek életeket”, ellenben a légvédelmi rakéták igen. Azt is megjegyezte, hogy földrajzi és történelmi adottságuk miatt bizonyos európai országok nem úgy gondolkoznak az ukrán vereség jelentette fenyegetésről, mint Észtország. „Nem látják és nem hiszik, hogy ha Ukrajna elesik, akkor Európa, egész Európa. Azt hiszik, hogy talán néhány ország, de nem egész Európa” – mondta. Szerinte ez ugyanaz a hiba, mint amit a világ országai az 1930-as évek vége felé elkövettek: elszigetelt helyzetekként láttak összefüggő konfliktusokat, mint Etiópia olasz inváziója, Ausztria német megszállása vagy a kínai-japán háború. Kallas szerint ma például az azeri-örmény konfliktus, a Közel-Kelet, a Dél-kínai-tenger mind összefüggnek. 

1938 és 1939 tanulsága az, hogy ha az agresszió valahol kifizetődő, akkor máshol is nekikezdenek. Ukrajna veresége olyasmi, amiből minde agresszor tanulni fog.

Azt fogja megtanulni, hogy 2024-ben nemes egyszerűséggel gyarmatosíthatsz egy másik országot, és semmi következménye nem lesz” – így Kallas.

Elmondta: Észtország a maga részéről komolyan nem tárgyalja katonái Ukrajnába küldését, de szerinte jobb, ha Putyin nem lát tisztán afelől, hogy mik Európa tervei. Emellett korholta Ukrajnát is, mert szerinte nem mozgósítanak elég gyorsan több katonát.

Az amerikai közpénzből működő Szabad Európa Rádió egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Lennart Meri-konferencia az EU külügyi főképviselői posztjára esélyesnek mondot Kallas számára „olyasmi volt, mint egy próbameghallgatás”, ahol több egymást követő napon is színpadra lépett, és folyamatosan külföldi újságírók körül legyeskedett. Emellett kifejtette az észt elképzeléseket is Ukrajna támogatására:

javasolta, hogy a nyugati szövetségesek éves GDP-jük 0,25 százalékát adják katonai segélyként Ukrajnának, vagy bocsássanak ki közös európai kötvényeket a védelmi ipar kapacitásának növelésére.

Előbbi ötletet egyelőre senki sem támogatja, utóbbit leginkább a mások kontójára való eladósodásra mindig nyitott Franciaország.

Arra a kérdésre, hogy valóban szeretne-e külügyi főképviselő lenni, Kallas a színpadon kitérő választ adott: „fogalmam sincs, hogy működik, nem voltam ott 2019-ben” – mondta a miniszterelnök, aki egyúttal azt is kifejezte, nagyon megtisztelő, hogy a neve közszájon forog e pozíció és a NATO főtitkári posztja kapcsán is.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató