Országosan több mint tízezer ajánlóívet nem vittek vissza a jelöltek, jelölőszervezetek az ajánlásgyűjtés után.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi képviselők, valamint az európai parlamenti (EP-) képviselők választásán csak azok a jelöltek, jelölőszervezetek indulhattak, akik, illetve amelyek összegyűjtötték az induláshoz szükséges számú ajánlást. Az EP-választáson induló pártok május 3-áig, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési nemzetiségi választáson induló jelöltek május 6-áig, a listát állító jelölőszervezetek május 7-éig gyűjthették az ajánlásokat, az íveket ezután vissza kellett vinniük a választási irodákba.
A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a rendelkezésükre bocsátott összes ívet vissza kellett adniuk annak a választási irodának, amelytől átvették, és ha ezt elmulasztották, megbírságolták őket.
A bírságot a választási iroda mellett működő választási bizottság szabta ki, a bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint volt. Nem lehetett bírságot kiszabni olyan, ajánlást nem tartalmazó ív után, amelyet a határidő lejártát követő napon adtak le.
A törvény nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek az ajánlóíveket milyen okok miatt nem vitték vissza; a választási bizottságoknak egységesen minden egyes hiányzó aláírásgyűjtő ív után ezer forintos bírságot kellett kiszabniuk, függetlenül attól, hogy azokat elveszítették, ellopták vagy csak az előírt határidő lejárta után vitték vissza.
Az NVI összesítése szerint a választási bizottságok országosan 10.078.000 forint bírságot szabtak ki. Mivel még folyamatban vannak a bírságok miatt jogorvoslati eljárások, a lezárt, jogerős bírságok összege 8.420.000 forint.
A jogerős határozat ellenére be nem fizetett bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be.
Öt évvel ezelőtt az önkormányzati választáson országosan mintegy 9300 ajánlóívet nem vittek vissza a választási irodákba, az EP-választáson pedig mintegy 2200-at.
(mandiner)
