A 2019-ben megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöki megbízatása hivatalosan május 20-án ért véget. Ukrajnában az elnökválasztást általában minden ötödik év márciusának utolsó napjaiban tartják, a voksolás azonban idén a hadiállapotra való tekintettel elmaradt. A lakosság többségének nincs kifogása az ellen, hogy az elnöki ciklus meghosszabbodjon, és ennek jogilag sincs akadálya.
Az amerikai politikusok egy része azonban – egészen pontosan a republikánus tábor maroknyi csoportja – már tavaly novemberben sürgette az elnökválasztás kiírását. Követelésük teljesítésétől tették függővé az Ukrajnának szánt segély folyósítását. Az elnökválasztást ugyan nem tartották meg, a 61 milliárd dolláros támogatást mégis megszavazta a kongresszusi többség.
Március végén, a határidő lejártakor már világos volt, hogy az idén esedékes ukrajnai elnökválasztás elmarad, vagy legalábbis késik. Jogi, gyakorlati és intézményes értelemben ugyanis a háborúban álló országban képtelenség a választások megtartása. A választás elhalasztását – a hadiállapotra hivatkozva – az ukrán törvényhozás is megerősítette.
Az év elején az ukrán elemzők zömét sem foglalkoztatta különösebben, hogy ki válthatja Zelenszkijt, ha egyáltalán szükséges utódjának megválasztása. Maga az elnök „ellenséges narratívának” nevezte legitimitásának megkérdőjelezését.
A háború két évét elemezve kifejtette, hogy az Ukrajnában élők, sőt a megtámadott ország szövetségesei sem feszegették a kérdést. Minden ezzel kapcsolatos spekuláció „az Orosz Föderáció propagandájának eleme”
– jegyezte meg az elnök.
Az ukrán jogi szakértők is arra számítanak, hogy Zelenszkij az új elnök megválasztásáig hatalmon marad. Az ukrán alkotmány ezt egyértelműen lehetővé teszi – idézte a Deutsche Welle a kijevi Politikai és Jogi Reformközpont elemzőjét. Andrij Mahera magyarázatul hozzátette, hogy az államfő „nem veszti el automatikusan” hatalmát öt évvel beiktatása után. Jogkörei csak az újonnan megválasztott elnök hivatalba lépése, azaz a választások után szűnnek meg.
Az elnök- és a parlamenti választás megrendezése a háborús körülmények között szóba sem jöhet. Az elnökválasztást az ukrán alkotmány ideiglenesen felfüggeszti, míg az érvényes hadiállapot mindkettőt tiltja – az indoklás szerint részben azért, hogy megvédje a választókat az esetleges hátrányos következményektől. Egy részük ugyanis a fronton harcol, sokan pedig elmenekültek az országból. Részvételük nélkül nem lehet igazságos a választási eredményhirdetés.
Ugyanakkor a hadiállapot bizonyos polgári szabadságjogokat – köztük a szólásszabadságot, a békés gyülekezés és a mozgás szabadságát is megnyirbálta. Erre a választási iroda és az ukrán akadémia szakértői intézete is felhívta a figyelmet. A korlátozások szintén megnehezítik a tisztességes választások megszervezését.
Zelenszkij legitimitása egyébként nem csak a szabályozásból, hanem széles körű népszerűségéből fakad.
A megkérdezettek több mint kétharmada, 69 százaléka bízik Zelenszkijben, és csak kevesebb mint egynegyednek vannak fenntartásai – legalábbis ez derült ki a Razumkov Központ januári felméréséből.
A válaszadók szintén 69 százaléka vélte úgy, hogy Zelenszkijnek a hadiállapot megszűnéséig kell hatalmon maradnia egy másik, egy hónappal később, februárban készült közvélemény-kutatásban. A KIIS, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet tanulmánya szerint a megkérdezettek csupán 15 százaléka támogatta a választások megtartását a hadiállapot ellenére, 10 százalék pedig úgy vélte, hogy az államfőnek Ruszlan Sztefancsuk házelnökre kell átruháznia hatalmát.
Ukránok milliói menekültek külföldre, milliók élnek megszállás alatt, százezrek szolgálnak a hadseregben. Ha az állampolgárok sem szavazóként, sem jelöltként nem vehetnek részt a választásokon, az aláássa a választási eredmények legitimitását – hangoztatta Anton Hrusetszkij, a KIIS igazgatója.
A Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt frakciócsoportja szerint az elnök legitim tisztségviselő, és ezzel az ellenzék nagy része is egyetért.
