A miniszterelnök a TV2-nek nyilatkozott.
A beszélgetést Gönczi Gábor vezette, ő rögtön azzal kezdte, hogy az ő generációja sosem élt háborúban. Orbán erre úgy reagált, hogy ha visszagondolunk két évvel korábbra, akkor még csak arról volt szó, hogy sisakokat fognak küldeni, most már vadászbombázókat és fegyvereket szállítanak, a szankciók tönkretették az európai gazdaságot.
„Centiméterekre vagyunk attól, hogy a végső állomást is elérjük, amikor amerikai katonák jellenek meg Ukrajna területén”
, mondta.
Orbán Viktor úgy vélte, a háborúpártiak
el vannak szánva, hogy valóban belegyalogolnak egy közvetlen katonai összeütközésbe Oroszországgal. Az Amerika irányából jövő nyomásnak engedve, tudván-tudva, hogy mi lesz a következménye, a háború felé mennek.
„Önön kívül ezt senki nem látja? Mindenki ölbe tett kézzel nézi?” – kérdezett vissza Gönczi. „Nem az a baj, hogy nem látják, ők ezt akarják” – felelte Orbán a nehéz kérdésre.
„Az utolsó előtti pillanatban vagyunk, ez olyan háborús pszichózis, aminek két helyen van a forrása: Brüsszel és Washington”, a „háborús szerelvény” megállításához pedig változás kell mindkét helyen a miniszterelnök szerint. Sosem gondolta volna, hogy az EP-választás súlyának egyszer olyan súlya lesz, mint most. „De ha jól láthatóan több lesz a békepárti képviselő, mint a háborúpárti, akkor Brüsszelt le lehet lassítani, talán meg is lehet állítani, a novemberi amerikai elnökválasztásig nem lesz baj” – folytatta Orbán.
„Ez egy jó forgatókönyv lenne” – nyugtázta Gönczi.
Orbán Viktor kitért arra, a hazai baloldal valóságérzékelése nem mindig működik hibátlanul, ezt a 2015-ös migrációs válság idején is bizonyították, amikor álproblémáról beszéltek, végül kiderült, hogy az illegális migráció tekintetében is a Fidesz-KDNP-nek volt igaza.
Ez nem egy ál-, hanem egy valóságos baj. Több ezer ember halt meg azóta Nyugat Európában terrortámadások következtében, amelyek nyilvánvaló összefüggésben vannak a migrációval
-fogalmazott.
A riporter ezután felhozta a háborús plakátokat, amitől "megijedhetnek a gyerekek". Orbán erre úgy reagált, biztos van abban valami igazság, hogy egy szülőnek nehéz elmagyarázni a gyereknek, mi az a háborús fenyegetettség, de
„a gyereket nem a plakát fenyegeti, hanem hogy elveszíti az édesapját”.
A sorkatonaság esetleges visszaállításáról azt mondta, azt lehet látni, hogy ez minden országban napirenden van, és van olyan narratíva, hogy egységes európai katonaság kéne. Magyarország viszont azt gondolja, a sorkatonaság nemzeti hatáskör kizárólag. „Bízom abban, hogy még ilyen háborús időben sem vezetjük vissza a sorkatonaságot”, hanem fel tudják készíteni a fiatalokat tanórákkal, gyakorlatokkal. Arról viszont végképp nem lehet szó, hogy valamilyen másik hadseregbe besorozzák a magyar fiatalokat. Olyanról szerinte lehet szó, ha meg kell védeni Európát vagy Magyarország területét, akkor felajánlanak egy egységet egymásnak.
A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy erő kérdése, hogy ki tudnak-e maradni NATO-n kívüli területek háborúiból, csak épp itt van mögöttünk egy ezeréves történelem, az I. és a II. világháborúban is belenyomták az országot a háborúba. De ha az emberek adnak erőt ennek a kormánynak, akkor Magyarország kimarad a háborúból. Ha nem rájuk szavaznak, „magára hagyják a kormányt, abból lehet baj”.
A miniszterelnök szerint az tény, hogy minden háború emberi döntés következménye, nincs végzet. „Tudjuk, kik azok az emberek, akik ezeket a döntéseket meghozhatják”: az USA elnöke meg a nagyobb európai országok vezetői. Ha ők úgy döntenek, hogy legyen vége a háborúnak, akkor vége is lehetne.
Ilyen az Egyesült Államok elnöke és ilyen a nagy európai államok vezetőinek csoportja. Őket kell meggyőzni, vagy őket kell olyan nyomás alá helyezni, hogy amikor a döntő szót ki fogják mondani, akkor ne az jöjjön ki a szájukon, hogy háború, hanem az, hogy béke
-emelte ki.
Ezután az önkormányzati választásról esett szó. „Jó vezetőket kell választani”, mondta Orbán, aki szerint lehet látni, az olyan települések, ahol akcióképes, elkötelezett polgármesterek vannak, azok jobban néznek ki. „Ha rossz vezetőket választunk, nem sokra jutunk. Biztatok mindenkit a békén túl, hogy találják meg a megfelelő polgármestereket”, mondta.
Szóba került Szentkirályi Alexandra visszalépése ezen a ponton. „Engem meggyőzött, úgy láttam, neki igaza van. Elmondta, hogy a visszalépést látja a helyes döntésnek, mi elfogadtuk. Ha a hadvezér, aki a csatában van, felméri a helyzetet, és azt mondja, ezt a lépést javasolja, mi, akik EP-kampányban vagyunk, nem a fővárosiban, egyet tehetek, meggyőződök arról, hogy igaza van-e”.
A reptér visszavásárlásról azt mondta, jobb, ha magyar kézben van, mint külföldiben. Eddig nem fejlődött, szégyellnivaló volt az egész. „Ideje végre, hogy jó tulajdonos, jó menedzsment és fantasztikus repülőterünk legyen. Nem vagyunk kommunisták, nem államosítottuk, fizettünk érte, üzleti mércével mérve értelmes árat. Megtaláltuk azt, aki tudja működtetni – az állam nem tudja, ez egy másik szakma –, franciákat tudtuk ebbe bevonni”.
Ha „még a fröccsök előtt mondunk esélyt” a foci EB-ről, akkor szerinte minden meccset van esélye megnyerni a magyaroknak. A becsületes küzdelmet várja el azért.