A magyar állam még a tavasz folyamán összesen egymilliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól, amelyet április 19-én hívtak le. A hitelt hároméves futamidőre vették fel, a kölcsön a Kínai Fejlesztési Bank, a Bank of China magyarországi, valamint az Eximbank kínai ága biztosította. Varga Mihály az ATV kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a magyar adósságkezelés célja, hogy a szükséges forrásokat többféle csatornából biztosítsák.
Az 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel kapcsán elmondta, hogy
a források diverzifikálása érdekében növelték a lakossági források bevonását és bővítették a hazai intézményi finanszírozást.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy nemcsak az angolszász és európai piacokra támaszkodnak, hanem Katar, Japán és Kína is partnereik voltak az elmúlt években. Ősszel egy japán Szamuráj-kötvény kibocsátására készülnek, ami tovább bővíti az ország finanszírozási lehetőségeit. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kínával hagyományosan jó kapcsolatot ápol a kormány, és több alkalommal jelentek meg a Panda-kötvény piacon, beleértve a zöld átállás támogatására kibocsátott Green Panda Bondokat is. A mostani közvetlen kapcsolat tovább szélesíti ezeket a lehetőségeket.
A miniszter elmondta, hogy
a kínai hitel piaci feltételeknél kedvezőbb árazással rendelkezik, és elsősorban közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztésére használják fel.
A bilaterális megállapodásoknál üzleti érdekeket sérthet egyéb információk nyilvánosságra hozatala, ezért erről nem közöltek további részleteket.