A szankciók és a háború ellenére Oroszországban fogyasztói boom van. A Financial Times nagy cikket közölt erről, „meglepőnek” nevezve a boomot.
Íme a cikk főbb pontjai.
A konfliktus elhúzódásával a boomoló hadiiparban a bérek emelkedése arra kényszeríti a civil vállalkozásokat, hogy lépést tartsanak. E nélkül lehetetlen vonzani a munkaerőt a súlyos munkaerőhiány idején. Ennek eredményeként Oroszország hirtelen a fogyasztói kiadások fellendülésének epicentrumában találta magát.
„A reálbérek az egekbe szöktek... Vannak emberek, akik a teljes konfliktus előtt szinte semmit sem kerestek, és most hirtelen hatalmas összegekhez jutottak”
- mondja Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének orosz gazdasággal foglalkozó szakértője.
A Rosstat szerint a reálbérek közel 14%-kal, az áruk és szolgáltatások fogyasztása pedig mintegy 25%-kal nőtt.
Az Orosz Makrogazdasági Elemzési és Rövid távú Előrejelzési Központ szerint a reálbérek idén várhatóan tovább nőnek 3,5%-kal, a rendelkezésre álló reáljövedelem pedig várhatóan 3%-kal emelkedik.
A munkanélküliségi ráta, amely 2022-ben még 7-8% volt, most 2,6%-os, a szovjet idők utáni történelmi mélyponton van.
A bérek robbanásszerű emelkedése az egész társadalmi-gazdasági spektrumban érezhető, és drámaian megváltoztatja a munkaerő széles rétegeinek életét. Azok a szövők, akik 2021 decemberében havi 250-350 dollárnak megfelelő rubelt kerestek, most havi 120 000 rubelt (504 000 forint) kereshetnek - mondja Ekaterina Kurbangaleeva politológus. A teherautó-vezetők átlagfizetése 38 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Egy futár most 200 000 rubelt (több mint 700 000 forint) kereshet havonta.
Ugyanakkor a nyugati szankciók és az orosz tőkekontroll azt eredményezte, hogy a gazdag állampolgárok pénzeszközei az országon belül maradnak. Ez felerősítette a luxusszektor növekedését, és Moszkva, illetve Szentpétervár a modern boomtownok (hirtelen üzleti és népességnövekedéssel küzdő városok) hangulatát kapta.
„A felső középosztályban mindenki csak élvezi a jó életet” - mondja Szergej Iszkov moszkvai befektető és vállalkozó, megjegyezve az új éttermek számát és a virágzó e-kereskedelmi piacot.
Egy orosz oligarcha az FT-nek azt mondta, hogy „szinte mindenki, akit ismerek, aki 2022 februárja után elhagyta Oroszországot, és vagy visszatért, vagy oda utazik, azt mondja, hogy Moszkva a világ legjobb városa”.
Sok orosz úgy érzi, hogy javul az anyagi helyzete. Több mint 13 százalékuk jónak minősíti azt - ez a legmagasabb érték 1999 óta - közölte a Rosstat. Azok száma, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik meg pénzügyi helyzetüket, szintén rekordalacsony - mintegy 14 százalék.
„Az emberek magas fizetéseket kapnak. Mit tesznek tehát az oroszok? Őrült módon fogyasztanak, és ez a fogyasztás belső keresletet teremt”
- mondja Alekszandra Prokopenko, a berlini Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ kutatója.
A kiskereskedők és a fogyasztási szektor sietnek reagálni. „A Rostiks, a KFC orosz utódja, idén 100 új üzlet nyitását tervezi, és az országban még soha nem volt ilyen magas az elviteles kávéfogyasztás.
A belföldi turizmus is virágzik.
Egy orosz utazási foglalási cég alkalmazottja megjegyzi, hogy a belföldi járatok iránti kereslet a szankciók miatt jelentősen megnőtt, a repülőjegyek árának emelkedése ellenére.
„Szinte először vált nyereségessé a légitársaságok számára az Oroszországon belüli repülés” - mondja a beszélgetőpartner.
Az Oroszországból történő tőkekiáramlás is lelassult.
„A felső szegmensben minden világos: az embereknek sok pénzük van, nincs hova költeniük, ezért vállalkozásokra költik. Ha korábban kivették a pénzt, nyitottak néhány számlát, lakást vettek Montenegróban, most már az összes pénz az országban van” - mondja Anton, egy szentpétervári vendéglős.
Az oroszországi fogyasztói kiadások fellendülése egészen más eredmény, mint amire a közgazdászok a háború kezdetén számítottak.
„Két évvel ezelőtt teljesen más forgatókönyvre számítottunk, lényegében arra, hogy Oroszországban gazdasági visszaesés következik be az export és a munkanélküliség összeomlása miatt” - mondja Kluge.
Röviddel 2022 februárja után a központi bank megerősítette úgynevezett pénzügyi erődjét, 9,5 százalékról 20 százalékra emelte a kamatlábakat, és tőkekontrollt vezetett be. Az orosz export a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, és a szankciókkal sújtott áruk nagy részének beáramlását harmadik országokból származó párhuzamos importtal sikerült ellensúlyozni.
Egy júniusban közzétett jelentésében az orosz központi bank a GDP-növekedés fő hajtóerejeként a kormányzati kiadásokat említi. Jelentősen nőttek a háborúval kapcsolatos kiadások, beleértve a frontvonal felszerelésének és ruházatának előállítását, az üzemanyag-előállítást és az Ukrajnában harcolóknak és az ott elhunytaknak történő kifizetéseket.
Emellett a közelmúltbeli fogyasztói fellendülés egyik legnagyobb tényezője a támogatott jelzáloghitel-programok sorozata volt.
„A hatóságoknak demonstrálniuk kellett, hogy minden zavar és szankció ellenére az emberek képesek lesznek lakást vásárolni” - mondja Szergej Skatov, az orosz ingatlanpiac szakértője.
A hivatalos kamatláb és a jelzáloghitelek kamatlába közötti hatalmas különbség „túlzott arbitrázshoz vezetett az új építésű lakások piacán”, és rekordeladásokhoz vezetett. Tavaly az oroszországi jelzáloghitelek teljes volumene 34,5 százalékkal nőtt. Bár a programot július 1-jén a központi bank többszöri kérésére eltörölték, hatásai hosszú ideig tartottak.
„A nagy ingatlanfejlesztők pénzügyi részlegei ma már befektetési bankokhoz hasonlíthatók. A fejlesztők egy egész évig semmit sem adnak el, és mégis nyereségesek és fizetőképesek maradnak - már eladtak mindent, amit a következő három évben megépíthetnek” - mondja Skatov.
A kérdés most az, hogy meddig tart a buli, és milyen következményekkel járhat.
A közgazdászok megjegyzik, hogy a fellendülést nagyrészt a kormányzati kiadások, a közvetlen védelmi beruházások és más ágazatok, például a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az ingatlanpiac támogatása táplálta.
A növekvő költségvetési hiány fedezésére Oroszország kénytelen volt az Állami Vagyonalapot igénybe venni. Ennek eredményeként likvid eszközei a 2022. januári 8,7 billió RUB-ról (vagy a GDP 6,6%-áról) június végére 4,6 billió RUB-ra zsugorodtak.
A Központi Bank vezetése nyíltan ellenezte a kormányzati kiadások növelését, de nem sok sikerrel.
Más közgazdászok megjegyzik, hogy még a Központi Bank rekordmagas kamatlába sem tudta lehűteni a fogyasztás növekedését, ami jelzi, hogy a kormányzati kiadások milyen mértékben hatnak a gazdaságra.
Ennek ellenére egyes közgazdászok már idén ősszel a növekedés lassulását jósolják.
„Ha csak a számokat nézzük, Oroszország makrogazdasági politikája teljesen kiegyensúlyozatlan. Ez azt mutatja, hogy a nagy kiadások fellendülése a gazdaság más szektoraira is kihatott” - mondja Iikka Korhonen, a Bank of Finland feltörekvő gazdaságokkal foglalkozó intézetének kutatási vezetője. A gazdaságot korlátozó tényezőként említi a munkaerőpiac nagy hiányát is.Ugyanezt mondják Oroszországban is.
„A munkaerőhiány kolosszális. Nincsenek szakácsok, pincérek, csaposok...... A kivándorlás megnyomorított, mert sokan elmentek a szolgáltatási szektorból”
- ismerte el Anton, egy szentpétervári vendéglős.
A munkaerőhiány mindenütt érezhető. Denis Manturov miniszterelnök-helyettes szerint a védelmi ágazatban mintegy 160 ezer szakember hiányzik. Az orosz munkaügyi minisztérium 2030-ra 2,4 millió munkavállaló hiányát jósolja.
Ráadásul az orosz gazdaság problémája, hogy a nagy ismeretlen változó ebben az egyenletben a katonai konfliktus - teszi hozzá Alekszandra Prokopenko.
„Az egész gazdasági helyzet attól függ, hogy mi történik a frontvonalon” - véli.