A Svéd Társadalombiztosítási Hivatal által közzétett jelentésből kiderül, hogy a külföldön született személyek a szociális segélyek jogosulatlan kifizetéseinek 80%-át teszik ki.
Az ügynökség a túlfizetéseket két csoportra osztja: szándékos csalás (a juttatási jogszabályok megsértése) és nem szándékos hibák.
"A külföldön született emberek szinte minden bemutatott ellátás esetében felülreprezentáltak a szándékos csoportban. Ez a felülreprezentáltság különösen jelentős a szociális ellátások, a családi pótlék és a szülői pótlék esetében"
- áll a közleményben.
A svéd társadalombiztosítási hivatal megállapította, hogy a külföldön született emberek nyolcszor nagyobb valószínűséggel követnek el csalást a szociális juttatások igénylésekor, mint a Svédországban születettek. Az ügynökség arra is figyelmeztet, hogy a családi hálózatok kockázati tényezőt jelenthetnek. A jelentés szerint ez azzal magyarázható, hogy a bevándorlók akkor is a juttatások és támogatások igénybevételét választják, ha külföldön élnek.
Franciaországban is túlreprezentált a bevándorlás az állami költségvetésben. Jean-Paul Gourévitch demográfus a Contribuables associés számára közzétett egy jelentést a jelenség 2023-as költségeiről. Becslése szerint a bevándorlás évente 53,9 milliárd eurójába kerül majd az adófizetőknek, ami több mint négyszerese az igazságügyi minisztérium költségvetésének.
A demográfus kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bevándorlás többe kerül, mint amennyit hoz. Tavaly a legális bevándorlókra fordított szociális kiadások 105,78 milliárdot tettek ki, míg a bevándorlásnak tulajdonítható közvetlen bevételek 95,49 milliárdot - írja a Valeurs Actuelles.
