A német RTL riportjából kiderül, hogy hetente több száz afgán menekült megy nyaralni Afganisztánba Iránon keresztül, kihasználva a német Belügyminisztérium adminisztratív hanyagságát.
Sok afgán számára a hamburgi St. Georg kerületben található Steindamm valóságos kapuvá vált hazájuk, a Hindukuszi-félsziget felé. Több ügynökség is szervez kirándulásokat olyan afgánok számára, akik politikai menedékjogot kaptak Németországban. Lehet, hogy a német hatóságok nem veszik észre? - teszik fel a kérdést.
De hogyan lehet "menekültként" visszatérni Afganisztánba? Ki szervezi ezeket az utakat? Mekkora üzlet áll mögötte? Ki profitál ebből? És miért nem tesznek semmit a német hatóságok? Az RTL "Extra" című műsora ezeknek a kérdéseknek járt utána, és kedd este adta le több hónapos kutatásának eredményeit.
Az olyan közösségi hálózatokon, mint a TikTok, a Németországban élő afgán férfiak és nők rendszeresen elmennek nyaralni a származási országukba, és fényképeket tesznek közzé látogatásaikról. (...)
"Sok Európában száműzetésben élő afgán megy most vissza Afganisztánba nyaralni, mind Londonból, mind Németországból"
- mondja egy afgán.
Egy fiatal afgán nő szerint mindez a tálibok "áldásával" lehetséges.
A hamburgi Steindammal kapcsolatos vizsgálat azt mutatja, hogy ezek nem egyedi esetek. 2021-ben, amikor 400 000 afgán élt Németországban, több százan utaztak Hamburgból a származási országukba az úgynevezett "kék igazolványok" segítségével. Ezeket a különleges úti okmányokat a Németországban elismert "menedékkérők" vagy "menekültek" számára állítják ki, és a származási ország útlevelét helyettesítik. Ez lehetővé teszi számukra, hogy Törökországon és Iránon keresztül átutazzanak, mielőtt Afganisztánba érnének. "Ezt minden gond nélkül meg tudjuk tenni" - mondják az RTL által megkérdezett utazási irodák.
Az utazási irodák és maguk az utazók is az iráni hatóságok segítségét veszik igénybe, hogy trükköt találjanak ki: az úgynevezett "kettős beutazású vízumok" lehetővé teszik az afganisztáni utazást iráni átszállással. A német hatóságoknak, például a repülőtéren, Iránt jelzik tényleges úti célként.
Az útiterv ezután a következőképpen alakul: Hamburg, Teherán, Kabul, Teherán, Hamburg.
A német hatóságok megtévesztésére a vízumokat nem az útlevelekbe ragasztják, mint általában, hanem egy laza lapra helyezik. Így a határhatóságok bélyegzői nem a kék útlevélre kerülnek, hanem csak a laza lapra, amelyet a Németországba való visszatérés előtt el lehet dobni. A Németországba való visszaút során így eltitkolják a valódi célállomást, Afganisztánt. A német hatóságok ezt általában nem veszik észre.
Arra a kérdésre, hogy a szövetségi belügyminisztérium tudott-e ezekről a "trükkös" látogatásokról, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a helyi külügyi hatóságokra hárította a felelősséget, és az RTL-nek azt mondta:
"Nem a szövetségi belügyminisztérium feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy ilyen dolgok ne történjenek".
Heiko Teggatz, a Szövetségi Rendőrszakszervezet elnöke élesen bírálta a belügyminisztert: "A szövetségi kormánynak azonnal törvénybe kell foglalnia, hogy ezeket a vízumokat szilárdan rögzítsék az útlevelekben. Nem értem, hogyan lehet érvényessége egy olyan vízumnak, amelyet egyszerűen csak betesznek az útlevélbe, mint egy szórólapot".
