Az alábbiakat írja a Hargitai nevű hazátlan.
„Puskázni is ér, a válasz így sem lesz könnyű – az igazság ugyanis az, hogy semelyik. Maga az államalapítás évekig tartó, hosszú folyamat volt, nehezen köthető egyetlen dátumhoz. Ráadásul régen is volt: több mint 1000 év távolából azt is nehéz egyértelműen tisztázni, hogy Istvánt Esztergomban vagy Székesfehérváron koronázták királlyá – az viszont szinte bizonyos, hogy az időszámításunk szerinti ezredik év karácsonyán. Augusztus 20-án nem történt semmi, amit ünnepelni lehetne, sem akkor, sem azóta.
Talán a fentiekkel is összefügg, hogy bár a mezőny erős, nincs üresebb ünnepe az államunknak augusztus 20-nál. Valamennyi vonatkozó kutatás ezt mutatja: a népnek fogalma sincs, hogy mi lenne az ünnep tárgya, érzelmileg pedig az összes többi jeles naphoz szorosabban kapcsolódik. A (mindenkori) hatalom viszont szereti, nem véletlenül. Mivel nincs tartalma, politikai kockázat sincs benne, amit mondjuk március 15-ről vagy október 23-ról nem lehet elmondani: a NER, ha tehetné, mindkét utóbbit elfelejtené, mert ahogy haladunk visszafelé a történelemben („előre megyünk, nem hátra”), évről évre mindkettő egyre kínosabb.
Augusztus 20. viszont maga a tökéletes alkalom: mivel nem kötődik hozzá semmi, nem is kell kényelmetlenül szembesülni az ünnep alkalmából megidézett elődök elvei/tettei és az utódok egyre nyilvánvalóbb gyarlósága között feszülő ellentmondással. Igaz, István – miután a keleti bekötésű családtagjaival leszámolt – a nyugati kereszténységet, és vele egyértelműen a nyugati államfejlődési modellt választotta, de ez olyasfajta absztrakció, mint a körmeneten a csak a katolikusok által tisztelt Szent Jobb mögött masírozó református kormányfő: elegendő begyújtani némi petárdát meg görögtüzet, hogy az se lássa-hallja, aki esetleg értené, hogy mi is itt a disszonancia.”
