A külpolitikai bizonytalanság a háború kirobbanásával állandóvá vált. A világrendszerváltás, a háború és a korábbi egyensúly felborulása új kihívásokat hoztak. Az új helyzetek új alternatívákat is kínálhatnak? Meddig tart hazánk külpolitikai mozgástere? Melyek a bizonyosságok a bizonytalanságban? Szijjártó Péter az idei Tranziton tartott előadásában mutatta be Magyarország valós súlyát a világpolitika küzdőterében.
Szijjártó Péter beszéde elején köszönetett mondott a Tranziton megjelent közösségnek a támogatásért, amelyet a magyar külpolitika az utóbbi években kapott. Mint mondta, jelenleg turbulens időket élünk, és a külpolitika egy “nyugodt” területből a legkonfliktusosabb politikai műfajjá vált.
Amikor átvettem a külügyminiszteri tisztséget azt mondták nekem, hogy Peti, amíg nincs háború, addig a tied a világ legnyugodtabb munkája
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, azért kell kiemelni a közösség támogatását, mert anélkül sokkal lesújtóbb képet kellene alkotni a magyar külpolitikáról, és nem sikerült volna megvédenünk a szuverén mozgásterünket. Szijjártó szerint békésebb időkben egyértelmű lenne, hogy egy független ország független külpolitikát folytasson, ma azonban sajnos ezért meg kellett küzdenünk.
A miniszter szerint az elmúlt években a világ egyre veszélyesebb hely. Testközelből érezhetjük a szomszédunkban dúló háború következményeit, de a közel-keleti konfliktus eszkalációjának sem látjuk a végét, napról napra nagyobb a fenyegetése annak, hogy tovább lépjünk az eszkalációs lépcsőn, és mindemellett továbbra sem szabad megfeledkeznünk a migrációs krízisről.
Az elkövetkező húsz esztentőben az afrikai kontinens lakossága 750 millió fővel fog növekedni. Nem 750 millió fő lesz, hanem ennyivel nő. Ez az európai kontinens lakosságának másfélszerese
– emlékeztett a miniszter, kijelentve, hogy ha ez az ember tömeg nem tud a saját otthonában megfelelő orvosi ellátást, gazdasági lehetőségeket kapni, akkor ők is felénk fognak indulni, Európa gazdasága pedig már így is földbeállt, képtelen ellátni a bevándorlók tömegeit, sőt lassan saját lakosságát is.
