Orbán Viktor: Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia

Rangos nemzetközi gazdasági fórumon szólal fel a magyar kormányfő. Orbán Viktor mellett Matolcsy György jegybank elnök is beszédet tart.

A mai világban nem maradhatunk távol a nagy gondolatoktól – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forumon tartott nyitóbeszédében.

A miniszterelnök szerint a 2008-as pénzügyi válság választóvonalat jelentett a történelemben, mivel a 2008-as válság nem a korábbi ciklikus válságok sorába illeszkedett, hanem „egészen másról volt szó”. 

A 2008-as válság valójában logikus következménye volt annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai erőviszonyokat radikálisan átalakította. 

„És olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézi elő, hogy

a modernitás többé nem nyugati kategória, modernnek lehet lenni nemcsak nyugaton, nyugati módra, hanem keleten, keleti módon is lehet”

– fogalmazott.   

A miniszterelnök szerint ezen folyamatok miatt emelkednek fel azok a hatalmas, Európánál jóval versenyképesebb erők, amit Európa nem vesz észre, nem akar tudomásul venni. 

Inkább a válságának magyarázataként inkább bezárja magát egy idejét múlt válságmagyarázati elméletbe – tette hozzá. 

A kormányfő visszaemlékezett, hogy 2009-ben Matolcsy György kíséretében ellátogatott Kínába. 

„A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék” – mondta a kormányfő. A tudást a mai világban szinte korlátlanul beszerezhetik a politikusok, „azonban a politika nem tudás birodalma, a politika az alkalmazásnak a birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem” – fogalmazott a kormányfő.  „Minél kisebb egy ország, ez annál jobban igaz. A nagy országok megengedhetik maguknak, hogy egy-egy jelentős pillanatos elmulaszthatnak, mert elég nagy a méretük ahhoz, hogy később korrigálni tudják a mulasztásukat. 

Egy akkora méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos”

– mondta. A miniszterelnök szerint Magyarország elmúlt 150 éve is ezt támasztja alá. Példaként a második világháborúból való kiugrási kísérletet említette, ami a következő 60-70 évre behozhatatlan hátrányt okozott számunkra azokkal a versenytársainkkal szemben, akiknek jobb volt az ütemérzéke. 

Egy olyan méretű ország, mint Magyarország nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, és nem hagyatkozhat mások megértésére, interpretációjára, egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint amilyenen mi akarunk, olyan történelmi hagyományokhoz akar méltó lenni, mint amilyen a mi ezeréves történelmünk,

akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra és folyamatosan gondolkodnia kell,
hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél” – fogalmazott a kormányfő. 

A miniszterelnök szerin nincs abban semmi túlzás, hogy a jegybank meghívta ma azt a nemzetközi közösséget, hogy együtt gondolkodjon a világ jövőjéről.

„Sőt azt gondolom, hogy éppen Magyarország az a hely, ahol leginkább mód van, és talán a magyar jegybank az, akinek a leginkább dolga, hogy ezt érzékelje, és ilyen fórumokat rendezzen” – jelentette ki.

A miniszterelnök kiemelte, hogy

azok a változások, amelyeket napjainkban látunk, nem egy átrendeződést jelentenek, hanem egy visszarendeződést”.

Hozzátette, „tehát valami olyasmi történik, amely nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében”.

A miniszterelnök elmesélte, hogy három térképet tart irodájának a falán, az első, amelyet mindenki ismer, amelyiken Európa esik a térképközepére, a másik térképen az Egyesült Államok van a középpontban, hogy tudja, ha ránéznek a térképre Washingtonban, akkor mit látnak. Óriási a különbség – mondta. A harmadik térképen pedig Ázsia van a középpontban, ahonnan azt látja, az ázsiaiak hogyan látják a világot.

A miniszterelnök szerint olyan európai változások történnek, amelyek globálismegközelítés nélkül nem értelmezhetők. 

„Ha az ember ránéz arra a tértképre, amelynek középpontjában Ázsia van, és amelyen jól látszik, hogy Európa valóban egy félsziget. Méghozzá egy kiterjedését tekintve nem túl jelentős félsziget, akkor rögtön látja, hogy 

Európa és Ázsia valóban egy szerves egységet alkot

Ez Európából nézve, ennek a félszigetnek a csücskéről nézve nem evidens, de amint fókuszt váltunk, és Ázsia felől nézünk a világra, egy más kép rajzolódik ki, egy teljesen fizikai korlátoktól mentes szerves földrajzi egység rajzolódik ki a szemünk előtt, mert valójában Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok. Ez egy egység” – jegyezte meg. 

A kormányfő szerint lehet politikai vitákat nyitni arról, hogy ebből mi következik, de

a földrajz tényeit nem érdemes megkérdőjelezni”.

(Mandiner)