Marco Rubio pénteken az X-en úgy fogalmazott: „Németország éppen új felhatalmazást adott hírszerzésének az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia – ez álcázott zsarnokság”. Szerinte valójában nem az AfD, hanem „a halálos, nyitott határokon alapuló bevándorlási politika” szélsőséges, amelyet az AfD ellenez. „Németországnak irányt kellene váltania” – tette hozzá.
JD Vance eközben arról beszélt, szerinte a „bürokraták” most megpróbálják elpusztítani az AfD-t.
Marco Rubio szavaira a német külügyminisztérium úgy reagált: „Ez a demokrácia. Ez a döntés alapos és független vizsgálat eredményeként született meg, alkotmányunk és jogállamiságunk védelme érdekében. A végső szót független bíróságok fogják kimondani”.
A tárca leszögezte, történelmükből megtanulták, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani.
Korábban egy szinttel alacsonyabban, úgynevezett „gyaníthatóan szélsőjobboldaliként” vizsgálták meg az AfD-t, mostanra azonban a BfV jelezte, egyértelművé vált: a szervezet egésze szélsőjobboldali, és a szabad demokratikus alaprend ellen irányul. A döntés alapjául szolgáló több mint ezer oldalas jelentés részletesen bemutatja, miként sérti meg az AfD az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek normáit.
Nem mellesleg ez az az AfD, amelynek a 2025. február 23-i előrehozott parlamenti választáson második lett a CDU/CSU mögött, jelenleg a legnagyobb ellenzéki erőként 152 képviselője ül a 630 fős német szövetségi törvényhozásban.
Az új besorolás lehetősége nem először merült fel, ám a hivatal pont a megméretésre hivatkozva halasztotta a döntést, hogy elkerülje a politikai befolyásolás vádját. Az AfD várhatóan most is bírósághoz fordul a határozat ellen. A párt egyes tartományi szervezeteit – például Szászországban, Szász-Anhaltban és Türingiában – már korábban hivatalosan is szélsőjobboldalinak nyilvánították, most ez a minősítés a párt országos szervezetére is kiterjed.
Az AfD két társelnöke pénteken kiadott közös állásfoglalásában úgy vélte, a BfV döntése súlyos csapás a demokráciára nézve. Az Alice Weidel és Tino Chrupalla által jegyzett közleményben arra hívták fel a figyelmet, hogy a szövetségi kormánynak mindössze négy napja van hátra a hivatalban, a titkosszolgálatnak pedig jelenleg még elnöke sincs.