Románia továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, és rekordméretű költségvetési hiánya ellenére is kész növelni a védelmi kiadásokat az új NATO-célok elérése érdekében – nyilatkozta Nicusor Dan megválasztott elnök a Financial Timesnak.
„Igen, támogatom”
– mondta, hozzátéve, hogy a védelmi kiadások növelésének ütemtervéről az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel fognak megállapodni.
Szerinte Románia készen áll a védelmi kiadások növelésére, és a GDP 3,5%-ában meghatározott új NATO- cél elérésére, további 1,5%-kal az infrastruktúrára és a kiberbiztonságra fordítva.
Ahogy a Financial Times megjegyzi, a megválasztott elnök ígérete a védelmi kiadások növelésére kényes pillanatban érkezik Románia számára, ahol az egymást követő kormányok hagyták, hogy a költségvetési hiány tavaly a GDP 9,3%-ára duzzadjon, ami az EU- ban a legmagasabb érték.
Azt is megjegyezte, hogy a rá való szavazással Románia népe egyértelműen az EU- és NATO-tagság, valamint Ukrajna hűséges szövetségese mellett döntött.
„Továbbra is részesei leszünk az európai erőfeszítéseknek, hogy segítsünk Ukrajnának... Ez azt jelenti, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, és részt veszünk az európai erőfeszítésekben, hogy saját kezünkbe vegyük a biztonságát”
– tette hozzá Dan Nicusor.
Vasárnap tartották a romániai elnökválasztás második fordulóját. A szavazatok 100%-ának feldolgozása után a CEC adatai szerint Nicusor, Bukarest polgármestere a szavazatok 53,6%-át szerezte meg, míg a nacionalista Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) párt vezetője, George Simion a szavazatok 46,4%-át kapta.
Simion beismerte vereségét. Simion pénteken azzal vádolta meg a francia elnököt , hogy közvetlenül beavatkozott a román választásokba. A francia nagykövet az ország számos régiójába utazott, hogy meggyőzze a vezetőket és az üzletembereket egy másik jelölt támogatásáról – mondta.
Pavel Durov, a Telegram alapítója vasárnap azt nyilatkozta, hogy megkeresték azzal a kéréssel, hogy „hallgattassa el a romániai konzervatívokat az elnökválasztás előtt”. Szerinte a kérés egy „nyugat-európai kormánytól” érkezett. Később tisztázta, hogy a kérés a francia hírszerzés vezetőjétől, Nicolas Lernertől érkezett. Durov hozzátette, hogy „kategorikusan visszautasította”.