Kevesebb mint 24 leforgása alatt:
- Magyar Péter román földnek nevezte Nagyváradot;
- A Tisza bejegyzésében arra kérte a szimpatizánsokat, hogy ne vigyenek magyar zászlókat és egyéb nemzeti szimbólumokat Nagyváradra, mert ott “vendégségben” lesznek, és meg kell tisztelni a “házigazdákat”, vagyis a románokat. (Később a posztból ezt a részt törölték, vélhetően rájöttek, hogy ez azért “kicsit” meredek megfogalmazás volt, főleg úgy, hogy a csíksomlyói búcsú alkalmával a Nyereg is mindig tele van magyar zászlókkal, és a román hatóságoknak - hála Istennek - nincs ezzel dolguk);
- Rost Andrea operaénekesnek meggyűlt a baja a Szózattal. A kezdetektől Magyar Péter mellett tobzódó tiszás celebnek az “Ú, az hogy is van? Várjál!” szavak hagyták el a száját, amikor bele kellett volna kezdenie a magyar nemzet számára oly fontos vers eléneklésébe.
Természetesen, akik látnak a pályán, már eddig is felismerték, hogy a piros-fehér-zöld karkötő, a Wass Albert-idézetek és a bocskai Magyar Péter esetében nem több politikai terméknél. A nemzetinek tűnő külső mögött valójában globalista belső lakozik.