A keddi Általános Ügyek Tanácsában újabb meghallgatást tartanak a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelyre Michael McGrath igazságügyi biztos is meghívták. Bár a magyar szavazati jog felfüggesztése nem várható, a cél inkább a politikai nyomás növelése és világos üzenetet küldeni a magyar kabinetnek.
A holland kormány kezdeményezésére megszületett egy nyilatkozat, amelyet már 16 tagállam – köztük Németország, Franciaország, Belgium, Csehország, Finnország és a balti országok – írt alá.
A dokumentum arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy
„haladéktalanul és teljes mértékben használja ki az uniós jogállamisági eszköztárát” Magyarországgal szemben, amely a gyülekezési jog korlátozását lehetővé tevő törvényt fogadott el márciusban, a kormány pedig hangsúlyozta, hogy ez a budapesti Pride-felvonulás ellen irányul.
A közös fellépés azért is különösen jelentős, mert Németország és Franciaország eddig gyakran óvatosan közelítettek a jogállamisági vitákhoz. Most azonban úgy tűnik, hogy a frusztráció elérte azt a szintet, amelyben már a „nukleáris opció”, azaz a tanácsi szavazati jog felfüggesztését a két motorország is hajlandó lehet bevetni.
Ettől még valószínűtlen, hogy a keddi tanácsi találkozón valóban szavazásra küldenék a legsúlyosabb szintű retorziós eszközt a magyar kormánnyal szemben: ebben hagyományosan több ország sem venne részt.
Köztük a jogállami okokból sokszor bírált Málta és Ciprus, amelyek nem akarnák, hogy adott esetben ellenük is alkalmazzák az eszközt. De brüsszeli forrásokra hivatkozva a Népszava hétfőn arról írt, hogy Görögország is megakasztaná a folyamatot a Robert Fico vezette Szlovákia mellett, aki már jelezte, hogy nem venne részt Magyarország megbüntetésében semmilyen formában.
„A helyzet drámaian romlik [Magyarországon] , és elérkezett az idő, hogy komoly eszközöket vessünk be” – fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó EU-diplomata a Politicónak, aki szerint jelenleg legalább 19 tagállam támogatja a hetes cikkely továbblépését.
A küszöb azonban magas:
először négyötödös többséggel – 22 EU-ország – kell a szerződésszegés megállapításához, majd 26 tagállam egyhangú döntése szükséges a szavazati jog megvonásához.
A nyomásgyakorlásban kulcsszereplővé váló német kancellár, Friedrich Merz nemcsak Magyarországgal, de Szlovákiával szemben is egyre határozottabb – számolt be a Bloomberg.
A WDR Europaforum konferencián Merz kijelentette: Ha szükséges, megvonjuk az uniós forrásokat azoktól az országoktól, amelyek tartósan eltérnek az EU közös irányvonalától.
A magyar források jelentős részét már most befagyasztotta Brüsszel, jelenleg sem elérhető 18 milliárd eurónyi kohéziós és helyreállítási alapból származó EU-pénz a költségvetés számára a kondicionalitási mechanizmus miatt – és Merz szavai alapján hasonló sors várhat Szlovákiára is.
A keménykedés jelentőségét jelzi az is, hogy a keddi, Magyarország jogállamiságáról szóló hetes cikkről szóló brüsszeli tanácsülésen Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is részt vesz. McGrath a találkozón várhatóan kitér a magyar kormány új, átláthatóságról szóló törvényjavaslatára is, amely számos bírálatot váltott ki – különösen amiatt, hogy az külföldről támogatott civil szervezeteket és médiát szankcionálná.
A biztos néhány hete Budapesten járt, több kormánytaggal is találkozott, köztük Tuzson Bence igazságügyi és Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Akkori találkozói után erős kritikákat fogalmazott a magyar jogállamisági helyzetet illetően.
Bár az ülésen tényleges szankciók elfogadása – így a magyar szavazati jog felfüggesztése – továbbra sem valószínű, uniós diplomaták szerint erről nem is várható szavazás, de több nyilatkozó is arról beszélt, hogy „erős politikai figyelmeztetésként” kell értelmezni az eseményt.
A részt vevő országok ezzel is jelezni kívánják, hogy a magyar kormány Ukrajna EU-integrációjának blokkolása, valamint a friss átláthatósági – a civilek és sajtótermékek akár uniós pályázati támogatások miatti listázását és büntetését kilátásba helyező – törvénytervezet Brüsszel számára elfogadhatatlan irányt képvisel.
A nyomásgyakorlás több síkon zajlik: az Európai Parlament 26 képviselője levélben kérte Ursula von der Leyentől és McGrath biztostól a magyar szavazati jog felfüggesztését és a teljes uniós forrásmegvonást. A Bizottság ugyanakkor egyelőre inkább a fokozatos elszigetelés eszközeivel él, és a jogi lehetőségek maximális kihasználására épít. Például a 2027-től tervezett orosz energiahordozó-import tilalmát úgy tervezik bevezetni, hogy ahhoz ne legyen szükség egyhangúságra a Tanácsban a szavazáskor – így a magyar és szlovák vétókat is megkerülhetik.
(portfolio.hu)