Emmanuel Macron figyelmeztette Kínát, hogy ha nem tesz többet annak érdekében, hogy megakadályozza Észak-Korea orosz-ukrán háborúban való részvételét, akkor számíthat a NATO fokozottabb ázsiai jelenlétére.
A francia elnök egy szingapúri biztonságpolitikai konferenciáról üzent Pekingnek. A fenyegetés jelentőségét az adja, hogy Franciaország hagyományosan ellenzi az Észak-Atlanti Szövetség ázsiai kapcsolatépítését, 2023-ban például blokkolta egy Japánba delegált összekötő iroda létesítését.
Ugyan Macron Észak-Koreát Kína vazallusának állította be, azonban a két ország viszonyát a Foreign Affairs gyűjtése alapján a múltban is számos konfliktus terhelte, és Peking nem nézi jó szemmel Oroszország katonai támogatását sem.
A Putyinnal kölcsönös védelmi megállapodást aláíró Kim Dzsongun nem csak hadianyaggal – az ázsiai diktatúra a koreai háború óta irtózatos készleteket halmozott fel tüzérségi eszközökből és lőszerből – támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját, hanem 2024 októbere óta katonákat is küld a kurszki frontra, akik sokszor abban a hitben vonulnak harcba, hogy csak kiképzésen vesznek részt.
Macron felszólalásában figyelmeztetett a II. világháború utáni nemzetközi rend összeomlásának és a nukleáris fegyverkezés újraindulásának fenyegetéseire; és a hagyományos francia retorikának megfelelően az ázsiai országoknak azt tanácsolta, tartsanak egyenlő távolságot a két nagyhatalomtól, az Egyesült Államoktól és Kínától.