Hiába állítja az orosz média, hogy Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései váltották ki a háborút, az észak-atlanti szövetség hivatalosan is visszautasította Oroszország legújabb követelését: nem tárgyalnak a keleti bővítés leállításáról – írja a The Kyiv Independent.
A nyilatkozók egybehangzóan állították: sem a közelmúltban, sem korábban nem vetődött fel komolyan, hogy a NATO hivatalosan elzárkózzon a további bővüléstől. Egyikük úgy fogalmazott: „ez legfeljebb elméleti vita lehet,” és emlékeztetett arra, hogy a szövetség minden döntéséhez teljes konszenzus szükséges. Moszkva legújabb békefeltételei között mégis szerepel egy írásos nyugati garancia arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább — többek között ezt említette Vlagyimir Putyin május 28-i követeléseiben.
A NATO-források szerint ez a feltétel irreális. „Ez nem olyasmi, amit csak úgy megszerezhetnek” – mondta egy diplomata, utalva arra, hogy több nemzetközi egyezmény – például a NATO alapító szerződése (1949), a bécsi szerződésjogi egyezmény (1969) vagy a Helsinki Záróokmány (1975) – is kimondja: minden állam szabadon dönthet arról, melyik szövetséghez kíván csatlakozni. Hasonló elveket rögzít az 1997-es NATO–Oroszország Alapokmány is, amelyet bár egyesek már idejétmúltnak tartanak, továbbra is hivatalos dokumentumként létezik.
Miközben néhány amerikai politikus – köztük Donald Trump korábbi elnök és Keith Kellogg különmegbízott – „érthető aggodalomnak” nevezte Moszkva NATO-ellenességét, Ukrajna egyértelműen elutasította, hogy a békéért cserébe lemondjon a NATO- vagy EU-csatlakozás lehetőségéről. Az ország 2022 szeptemberében hivatalosan is kérte felvételét a szövetségbe, de meghívást azóta sem kapott — mivel a 32 tagállam között nem született teljes egyetértés.