„Dán dinamit” Brüsszelben: Az északi kis ország, amely a „dinamit imázsát” a nemzeti labdarúgó-válogatottjának köszönheti, hat hónapra átveszi az EU Tanácsának elnökségét - írja a Bild.
Máris nagy durranással indítanak.
Mette Frederiksen miniszterelnök és keményvonalas Európa-ügyi minisztere, Marie Bjerre már az elején világossá teszi, mi a három legfontosabb prioritásuk:
biztonságos, versenyképes, zöld Európa.
És mindenekelőtt: egy olyan Európa, amely végre kézben tartja a migrációt. “Dánia ebben úttörő szerepet játszik” - írja a lap. ( persze Orbán Viktort és Magyarországot nem említik ezen a ponton.)
1. cél: Az EU-nak öt éven belül, azaz 2030-ra katonailag függetlennek kell lennie - külső segítség nélkül, azaz az USA nélkül, amely jelenleg mumus Dániában Trump grönlandi követelései miatt.
Bjerre miniszter a Politico című lapnak (amely a BILD-hez hasonlóan az Axel Springer tulajdonában van) adott interjúban elmondta: "Mi vagyunk a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja. De nincs katonai erőnk és nincs politikai hatalmunk, amikor nemzetközi ügyekről van szó - nem erős a hangunk„.” Hogy Európa mit mond, az senkit sem érdekel például a közel-keleti konfliktusban.
Frederiksen azt akarja elérni, hogy több haditechnikai eszközöket gyártsanak Európában. Az ukrán védelmi iparral való együttműködést is erősíteni akarják.
Valamint: elődjéhez, Lengyelországhoz hasonlóan Dánia is arra akar törekedni, hogy
Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.
2. célkitűzés: A migrációval kapcsolatban Dánia már régóta több hatáskört követel az EU-ba belépők számának korlátozására és az illegálisan érkezők kitoloncolására.
Ez magában foglalja a biztonságos harmadik országokra vonatkozó javaslatok érvényesítését is, hogy Európa „vissza tudja küldeni az illegális migránsokat” - mondta Bjerre Európa-miniszter. Emellett jogalapot kell teremteni a befogadóközpontok és a hazatoloncolási központok számára.
Számos uniós tagállam - köztük Németország is - osztja ezt a kemény álláspontot.
Dánia ezzel összefüggésben vitát akar kezdeményezni az Emberi Jogok Európai Egyezményéről (EJEE) is, amely kimondja, hogy bárki, aki kimondja a menedékjog szót, beléphet az országba, és joga van ügyének vizsgálatához. A dánok érvelése szerint: Ausztrália vagy Kanada is aláírta a genfi menekültügyi egyezményt - mégis kezelik a migrációt.
A hátszél az Európai Parlament legnagyobb frakciójától, az Európai Néppárttól (konzervatívok) érkezik. A CDU migrációs szakértője, Lena Düpont (39) a migrációs paktum gyorsabb végrehajtását, a dán modell iránti új nyitottságot követeli, például az elutasított menedékkérők hazatelepítésében. Düpont a BILD-nek elmondta: „A tagállamok közötti vita dinamikusabb és innovatívabb, mint korábban, és ezt a lehetőséget ki kell használnunk”.
3. cél: Az éghajlat és a fenntarthatóság továbbra is kiemelt fontosságú a szélenergia-úttörő Dánia számára. A cél: Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Ezt a zöld technológiákba és a tiszta iparba történő beruházások teszik lehetővé.
Mit akar sok parlamenti képviselő Koppenhágától? T- teszi fel a kérdést a lap.
Több dán hatékonyságot a brüsszeli bürokratikus akadályok helyett.
Moritz Körner (34, FDP ) EU-képviselő a BILD-nek elmondta: „Akár az általános adatvédelmi rendeletről, akár a fenntarthatósági jelentéstételről van szó – itt az ideje, hogy megtisztítsuk a bénító bürokratikus dzsungelt, és véget vessünk az európai tiltási őrületnek.”
Bede Zsolt - Vadhajtasok.hu