McGrath bejelentette, hogy Brüsszel szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközt bevet, az uniós források befagyasztásától az ügynek az Európai Bíróság elé utalásáig. A jogállamiság ugyanis nem csupán elvont érték, hanem „igazságosságot jelent az önkényesség helyett, és bizalmat a félelem helyett”.
A negyvenkét oldalas jelentésben kifogásolják a magyarországi igazságszolgáltatás helyzetét, amelyet szerintük továbbra is politikai befolyás veszélyeztet, valamint az ügyelosztás és kinevezési rendszert nem találták elég átláthatónak a jelentéstevők.
A korrupció tekintetében úgy ítélték meg, történtek előrelépések, ám az antikorrupciós intézményeket, köztük az Integritás Hatóságot nem találták elég hatékonynak.
Emellett azt állítják, az közpénzek és EU-s források elosztása nem átlátható.
Kitér a dokumentum arra is, hogy a Soros György hálózatához tartozó Transparency International 2024-es Korrupció Érzékeltetési Indexe (CPI) alapján Magyarország az EU „legkorruptabb országa”.
A jelentésben továbbá vizsgálták a hazai média helyzetét, valamint az intézményi kontrollt és a civil szervezetek mozgásterét. A médiával kapcsolatban azt állítják, „állami hirdetések torzítják a piacot”, az ellenzéki média pedig marginalizált helyzetben van.
A civil szervezetek mozgástere a jelentés szerint szűkült, a végrehajtó hatalom ellenőrzése pedig hiányos.
A dokumentumban a 2024-es évről szóló jelentés mellett beszámolnak a 2025-ös, civil szervezetekkel folytatott konzultációról is. Az NGO-k beszámolói alapján szintén a korrupciót megelőző intézményi rendszer hiányosságairól, valamint a független intézmények gyengüléséről írnak.
Összességében megállapították, hogy mindennek tekintetében az EU továbbra is visszatartja a 6,3 milliárd eurós kohéziós forrásokat.
„Az érintett szereplők megjegyzik, hogy a közpénzek elosztása továbbra is egyenlőtlen és átláthatatlan, a kormányhoz közel álló szervezeteket részesíti előnyben a kormányzati politikákat bíráló civil szervezetekkel szemben, amelyek nem képesek állami támogatáshoz jutni Magyarországon.
Összességében az ajánlás terén nem történt előrelépés, sőt a helyzet tovább romlott – olvasható a jelentés zárásaként.
A jelentés egy öt fős delegáció beszámolója alapján készült el, amelynek azonban megkérdőjelezhető a hitelessége, egyrészt a jelentéstevők személye, másrészt a látogatásuk alatt történt több furcsaság miatt.
A jelentéstevő az a zöldpárti Tineke Strik, akit az Alapjogokért Központ kinevezésekor „egy igazi keményvonalas globalistának” nevezett. Rajta kívül szintén csupa baloldali és liberális politikus volt a küldöttségben, illetve a Néppártból Michał Wawrykiewicz, aki köztudottan közel áll a magyarországi ellenzékhez.
A lengyel politikus korábban beszédet is mondott a Tisza Párt rendezvényén, és nagy támogatója Magyar Péternek.
A LIBE-bizottság látogatása során – amellett, hogy többnyire ellenzéki médiumokkal és szervezetekkel találkozott –továbbá történt egy meglehetősen furcsa és botrányos incidens. A bizottsági tagok a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével, Lánczi Tamással folytatott tárgyalása során a delegációvezető megakadályozta, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön a megbeszélésről, amivel a hivatal szerint azt is gátolta, „hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a Brüsszel által Magyarországgal szemben folytatott koncepciós eljárásról.”
(mandiner)