Youtube-ot nem igazán szokott nézni, és még mindig a nyomógombos Nokia telefonját használja Orbán Viktor - ezzel indította a beszélgetést az Ultrahang Youtube-csatorna házigazdája, Király Tamás kérdésére válaszolva a kormányfő.
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy nagyon keveset olvas csak arról is, ami róla megjelenik a sajtóban. - Rengeteg marhaság is kikerekedik ebből - mutatott rá Orbán Viktor.
Arra a felvetésre, hogy eddig nehéz volt kérdezni, a miniszterelnök azt mondta, hogy ez nincs így. Annyi a feltétele az interjúnak, hogy ne zsoldosok akarják kérdezni, akiket külföldről fizetnek, illetve, hogy ne birkózni akarjanak vele, hanem kérdezni, és megérteni.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy mémeket sem nézeget, de tudja mi az, hiszen van 5 gyereke. Arról, hogy Brüsszelben dadogott és mém lett belőle, azt mondta, hogy „küzd” a hangszálaival, ilyen előfordul. Arról is kérdezték Orbán Viktort, hogy mit gondol arról, hogy mára termékké vált. Ezeket a miniszterelnök elmondja, hogy kontroll alatt tartja, az jobban zavarja, ha valaki valótlanságokat terjszetenek az ő nevét felhasználva, de ezen sem idegeskedik, mert nincs értelme.
Hogy éli meg ezeket a napokat az orosz-ukrán háború szempontjából?
Ezt a kérdést is megkapta Orbán Viktor, aki leszögezte, rossz az, hogy Donald Trump már hivatalba lépett januárban, de még mindig tart a háború. De szerinte Trump továbbra is a béke embere, és csak neki van esélye arra, hogy békét hozzon Ukrajnában.
Orbán Viktor azt is felvetette, ha Joe Biden marad az elnök, vagy Kamala Harris veszi át a stafétát, akkor ma egy világháborúban lennénk benne.
Király Tamás felvetette, hogy mi van akkor, ha a háború angyala most elszabadult, és hiába akar mindenki békét, mégis háború lesz belőle. Orbán Viktor szerint olyan nincs, hogy mindenki békét akar, és nincs béke.
– Ilyenkor valaki hazudik. Amerika biztos, hogy békét akar, Oroszországról nem tudjuk pontosan, Ukrajna és az Unió pedig háborúpárti
– jelentette ki.
Hozzátéve, amíg az orosz és az amerikai elnök nem ül le, és nem állapodik meg, addig nem lesz vége a háborúnak.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ő keresztény ember, ezért egyszerűen meg tudja határozni az álláspontját: A béke mindig jobb mint a háború, tehát a békére kell törekedni, Magyarországnak érdeke a béke.
– Nem szabad engedni, hogy beletoljon minket az EU a háborúba, amibe Zelenszkij is bele akar húzni.
Az EU érdekelt a háború fenntartásában, pedig a békéről beszél. A kormányfő használja a kapcsolatát az orosz és az amerikai elnök irányába, mindkettejüknek azt mondja, hogy a békére kell törekedni – ismertette a helyzetet.
A miniszterelnök szerint a békepártiság azért is fontos, mert ez a magyar nemzeti érdek is. – Az nem jó hazánknak, ha felfegyvereznek egymillió embert Ukrajnában. Az ukránok győzelméhez semmilyen feltétel nem adott, kevesebben vannak, mindig kevesebb pénzük lesz, elmaradott a fegyveriparuk, de a legfontosabb, hogy az oroszok egy nukleáris szuperhatalom és még soha senki nem győzött le nukleáris szuperhatalmat. Jelenleg a keresztény és a muszlim civilizáció egymás mellett élésének a problémája magasabb rendű, mint a háború, a kontinens másik felén beengedünk az európai kultúrához nem illeszkedő tömegeket, amíg az orosz-ukrán fronton fehér, keresztyény európaiaik ölik egymást, ami abnormális – szögezte le.
Megtámadnának-e további országokat az oroszok?
Orbán Viktor szerint azért nem reális, hogy Oroszország a háborút Nyugat-Európára kiterjeszti, mert Oroszországban 140 millió ember él, az Unióban pedig 440-460 millió ember, beleértve a briteket is, a mozgósítható orosz pénz mennyisége pedig töredéke annak, amit Európa mozgósítani tud. A NATO-szerződés klauzuláját, miszerint ha egy NATO-országot megtámadnak, akkor az egész NATO-t megtámadják, még nem próbálták ki. – A megoldás nem a frontvonalon van, nem a háború erőltetése a válasz, hanem a NATO megerősítése – fogalmazott Orbán Viktor.
Oroszországgal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy a véleménye sosem változott meg róla, mert Oroszország egy „történelmi képződmény.” – Azt, hogy micsoda Oroszország, hogy van egy hatalmas területe, és ez mennyi gondot okoz, ezekről az egyetemen sokat tanultunk, és vitatkoztunk – jelentette ki. A hozzáállása az országhoz azonban változott.
– Ezért sürgettem Magyarország NATO tagságát, sőt még Ukrajnáét, és Georgiáét is, de utóbbiak nem jöttek össze. Nem szabad elfeledni, hogy jogi értelemben agresszióról beszélünk. Az a kérdés, hogy ezt Oroszország miért vállalta fel. Egyértelműen azért, hogy a NATO-t és a fegyvereit ne engedje közel magához
– mondta Orbán Viktor.
Szerinte Putyin visszaerősítette Oroszországot, ami fejlődik. – Putyinék meg tudták akadályozni a további NATO bővítést, az ország erősödésével párhuzamosan – emelte ki.
Arra a kérdésre, hogy liberális politikusból, hogyan lett konzervatív, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy történt egy nagy változás a 20. században. Elmondta, hogy két alap volt, a konzervatív és a liberális, Hitler megjelenéséig, amikor összefogott a két irányzat. Szerinte az a szövetség 1990-ig tartott, mert akkor eltűntek a totalitárius elnyomó rendszerek.
– Vagyis most ismét vannak a liberálisok, és a konzervatívok. A liberálisok azt mondják, hogy aki nem fogadja el az ő értékrendjüket az kívül van a demokrácián. Mi megmutattuk, hogy létezik konzervatív, keresztény demokrácia. Ezt ők a mai napig tagadják – folytatta a miniszterelnök.
Kiléphetünk az Európai Unióból?
Orbán Viktor úgy vélte: nincs olyan pont, ami után "nem éri meg az EU-ban bent lenni", ha mégis lát ilyet, szólni fog, de most nincs a radaron ez a pillanat. Szellemi értelemben ez a pont létezik, de most még sokkal jobban megéri Magyarországnak bent lenni, mint kilépni az unióból. Hangsúlyozta: az EU költségvetése valójában egy ukrán költségvetés, mert arra épül, hogy Ukrajna az EU része, az orosz-ukrán határig terjed, Ukrajna beillesztését tartja a legfontosabbnak.
A pénz 20-25 százaléka Ukrajnába, 10-11 százaléka a korábbi hitelek kamattörlesztésére megy, azaz 30-32 százaléka a költségvetésnek már kiment belőle. Az a magyarok problémája a költségvetéssel, hogy a zsarolási eszközöket benne hagyták, olyan szankciókat maradtak meg, hogy tőlünk bármikor elvehessék a nekünk járó forrásokat, és pénzügyi eszközökkel tudnak zsarolni. – Amíg én vagyok a miniszterelnök, ezt nem fogom megszavazni, mert ez olyan lenne, mintha hazánk guillotine alá tenné a fejét – fogalmazott.
A kormányfő úgy vélte: egy hosszú ideig tartó, 27 tagállammal folytatott egyezkedés fog megindulni.
– Zsarolási eszközöket nem hagyunk bent a költségvetésben, az hipotetikusan nem zárható ki, hogy olyan költségvetés szülessen, ami jó nekünk, de ennek kicsi az esélye – vélekedett.
A miniszterelnök hozzátette, ez az unió, nem az, amihez hazánk csatlakozott 2004-ben, szó sem volt migránsokról, vagy hogy beleszólnak a gyermeknevelés hatáskörébe, vagy hogy háborúba akarnak kényszeríteni egy országot, mindez korábban fel sem merült. – A britek azért léptek ki, mert az EU 2016-ra egy politikai unióvá alakult át. Európai jólétre esély sincs, csupán egy-egy országnak sikerülhet, Magyarország a jelöltek között van, de számos országnak nem fog sikerülni – vélekedett.
Orbán Viktor ismét kijelentette, hogy Európa háborúpárti, Amerika pedig békepárti. Szerinte, ha már nem Trump lesz az amerikai elnök, akkor sem ér véget a konzervatív kormányzás az USA-ban, ezért beszélt korábban arról, hogy nagyon meg fog változni az világ.
– Jelenleg transzatlanti szakadás van. Amerikának egy komoly, saját gazdaságpolitikája lett. Ráadásul a kínai és az amerikai gazdaság nem versenytárs, hanem egy jól együttműködő rendszer. Európa pedig a rossz döntések miatt egyre rosszabb helyzetbe kerül majd, ahogy Magyarország is, ha valaki rossz döntéseket hoz majd – tette hozzá Orbán Viktor.
Mit üzen a fiataloknak Orbán Viktor?
A repülőrajttal kapcsolatban pedig azt mondta a miniszterelnök: reméli, hogy az év második felében látni fogjuk.
– Azt gondoltam, hogy könnyebb lesz. Hogy az év első felében lesz béke, vagy legalábbis tűzszünet, és megindulnak a gazdaságok. De nem ez történt. Az európaiak meggyőzték az ukránokat, hogy folytassák a háborút. Mi megpróbáltuk célzott programokkal támogatni a gazdaságot, a vállalkozásokat. Ilyen a Demján Sándor Program, amit a nehéz körülmények ellenére is meghirdettünk – mondta a miniszterelnök.
A műsorvezető felvetette, hogy mit tud ajánlani a fiataloknak ezen felül. Orbán Viktor elmondta, hogy a fix 3 százalékos otthonteremtési hitellel is őket akarják segíteni, és a felvetésre, hogy ezzel összhangban a CSOK Plusszal vásárolható ingatlanok felső határát is érdemes lenne megemelni 100 millió forintig, is pozitív választ adott. Orbán Viktor nem zárta ki, hogy megemelik a CSOK felső határát is, Panyi Miklósék már dolgoznak ezen.
(MNO)