Jurij Kovbasa, az ukrán ombudsman biztonsági és védelmi szektorért felelős képviselője levélben foglalta össze a történteket, az Ukrán Védelmi Minisztériumtól és a törvényszéki orvosszakértői intézettől kapott információkra hivatkozva. Eszerint Sebestyént, aki 1979-ben született, idén júniusban mozgósították, és az Ukrán Fegyveres Erők egyik egységéhez vezényelték.
Június 18-án engedély nélkül elhagyta az alakulatot, majd június 24-én saját lábán jelentkezett a beregszászi kórház sürgősségi osztályán.
Július 6-án a törvényszéki vizsgálat halálát betegség következményének tulajdonította, és megállapította, hogy sem katonai műveletből eredő, sem erőszakos cselekményre utaló sérülések nem voltak a testén.
Kovbasa közölte:
a Védelmi Minisztérium vizsgálata nem állapított meg emberi jogi jogsértést sem a mozgósítás, sem a katonai szolgálat idején. A katonai parancsnokság pedig felszólított mindenkit, hogy tartózkodjon a „hamis információk” terjesztésétől, mert azokat egy ellenséges állam információs műveleteiben felhasználhatják.
Orbán Viktor már a haláleset után hangsúlyozta, hogy egy „magyar alkotmány védelme alatt álló kettős állampolgárról” van szó. Augusztus 14-én pedig a legfőbb ügyész bejelentette: a magyar ügyészség emberölés gyanújával eljárást indított, és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. A nyomozás Magyarország területén zajlik, mivel az ukrán hatóságok együttműködése nélkül külföldön nincs jogalapja magyar rendőri cselekményeknek.
Fiala-Butora János nemzetközi jogász szerint a magyar hatóságoknak van joguk nyomozni, bár ez szokatlan és jórészt szimbolikus lépés, hiszen a bizonyítékok Ukrajnában vannak, és a helyi hatóságok nélkül nem hozzáférhetők.
Úgy véli, a mostani döntés mögött politikai nyomás áll, ami azt is üzeni, hogy Budapest nem bízik Kijev hivatalos szerveiben.
A szakértő figyelmeztet: az ilyen eljárások felerősíthetik a kettős állampolgárokkal szembeni gyanakvást a szomszédos országokban, és ürügyet adhatnak arra, hogy Budapestet más államok belügyeibe való beavatkozással vádolják. A magyar kormány eddig kerülte, hogy büntetőeljárásokat indítson hasonló ügyekben, épp azért, hogy ne rombolja a szomszédos országokkal való diplomáciai kapcsolatokat – most azonban a belpolitikai szempontok felülírják ezt a gyakorlatot.
Amint arról korábban beszámoltunk, Sebestyén József a beregszászi kórházban életét vesztette, miután ukrán toborzók súlyosan megverték. A magyar állampolgárságú férfit még májusban fogták el a toborzók, akik aztán a testvére szerint egy erdőben vasdorongokkal megverték. A férfiról két videó is megjelent, amint négykézláb, rossz állapotban filmezték le, miközben kinevették.
Orbán Viktor egy hónapja elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna brutális eszközökkel lép fel saját állampolgárai, köztük a kárpátaljai magyarok ellen.
A miniszterelnök a Facebookon közzétett videóban jelentette be: a magyar kormány kezdeményezte, hogy az Európai Unió szankcionálja azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért – egy olyan magyar férfiért, akit kényszersorozás közben vertek halálra.
A múlt héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében. A tárcavezető a Harcosok órája című műsorban kiemelte, hogy a kivizsgálás elutasításával a hatóságok gyakorlatilag elismerték azt, hogy Ukrajnában az emberek megverésével, agyonverésével és halálra verésével járó kényszersorozás egy államilag intézményesített, államilag elfogadott, államilag elrendelt és államilag lebonyolított folyamat.
Reagált a vádakra az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR), amely „manipulatívnak”, valamint a „valóságnak nem megfelelőnek” minősítette azokat az állításokat, amelyek szerint nem vizsgálják Sebestyén József halálának körülményeit. A DBR közlése szerint az ukrán katonai ügyészség kárpátaljai részlege az ügyben már július elején bűnügyi eljárást indított katonai tisztviselő hatalmával vagy hivatali jogkörével való visszaélés gyanúja miatt.
A büntetőeljárás kivizsgálását a DBR lvivi területi igazgatóságának egyik osztálya kapta meg, ahol a nyomozati intézkedések és a holttest vizsgálata során „erőszakos halálra utaló jeleket és testi sérüléseket nem találtak”.
Hozzátették: a büntetőeljárás keretében igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot végeztek, tanúkat hallgattak ki, köztük katonákat és orvosokat, de „az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat szintén nem tárt fel erőszakos halálra utaló jeleket”. „A nyomozás folytatódik” – zárta közleményét a DBR.
Serfőző Katalin, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy egy magánszemély által a rendőrségen tett feljelentés szerint ismeretlen ukrán toborzók Ukrajna területén, az ukrán hadseregbe történő toborzás és kiképzés során, tisztázatlan körülmények között bántalmaztak egy magyar nemzetiségű férfit, aki – feltehetően a bántalmazás következtében – 2025. július 6-án elhunyt.
Ez a cselekmény jelenleg emberölés bűntette gyanújának a megállapítására alkalmas
– fogalmazott
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész emberölés bűntette miatt Magyarország területén folytatandó büntetőeljárás megindítását rendelte el. A nyomozást a rendőrség folytatja le.
(index)