A miniszterelnök jelezte: a nyár folyamán elkészült győzelmi tervről számol be a hallgatóságnak, amit be is mutatott a beszéde elején, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság miatt a megszokott kötetlenebb, személyesebb kiszólások ezúttal elmaradnak.
Mint fogalmazott, az ellenfél titkolózásával szemben a kormányoldal a nyíltságot választotta. „Mi mindig azt csináltuk, amit mondtunk, és azt teljesítettük is” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a beváltott ígéretekből fakadó bizalom hozta el sorozatos választási győzelmeiket, és szerinte a jövőben, a 2026-os választáson is ez lesz a döntő kérdés: kiben lehet bízni?
A kormányfő élesen bírálta a Tisza Pártot, amely szerinte nyíltan vállalta, hogy mást tenne kormányon, mint amit most ígér.
„A Tisza ezüst tálcán kínálta fel a fejét, fogadjuk el”
– fogalmazott Orbán Viktor.
Úgy látja, az új párt a „balhépolitikát” képviseli, amit az is mutat, hogy a polgári piknik helyszínére, Kötcsére is eljöttek pont a mai napon.
„Erre kell felkészülnünk. Ez nevezhetjük kiskakas-politikának. Ott kakaskodás van, melldüllesztés, nagyot mondás. Ott mindig a kiskakas áll a világegyetem középpontjában, aki ha nem kukorékol, akkor nem kel fel a nap, de a kiskakasból soha nem lesz nagykakas” – mondta a miniszterelnök utalva Magyar Péterre.
Orbán Viktor poénosan kitért arra, hogy bár hosszú lesz a beszéd, de nem fogja nagyon túlhúzni, mert a feleségével ma ünneplik a 39. házassági évfordulójukat, ezért estére haza kell érnie. Ezután komolyra fordítva a szót felidézte: Kötcsén tavaly felállítottak egy tézist, ami szerint amit Nyugat-Európának hívunk, az ma Közép-Európában található meg. Mint mondta, a nyugati világot a hit és az értelem tartja életben, mert vannak dolgok, amiket csak ezekkel lehet megérteni.
Azonban ez az iszlamizációval kezd kiveszni a kontinens nyugati felén, és már csak Közép-Európában található meg.
Elárulta azt is, tavaly számos kérdést hagytak nyitva a tavalyi találkozón, amire mára mind választ kaptak. Megemlítette többek között például az amerikai elnökválasztást, az orosz katonai győzelmet.
Kifejtette, az Egyesült Államokban az új elnökkel új stratégia is jött: felismerték, ha ez a globális kereskedelmi rend fennmarad, akkor az Egyesült Államok le fog maradni. Beismerték azt a tényt, hogy Kínának számos olyan előnye van, amit nehéz vagy egyáltalán nem lehet behozni. Beismerték azt is, hogy az orosz–ukrán háborút Oroszország megnyerte. Szembenéztek azzal a ténnyel is, hogy vesztésre állnak a csendes-óceáni térségben a katonai jelenlét tekintetében: Kína ugyanis lassan, de biztosan integrálni fogja a térséget a saját gazdaságába. Végezetül beismerték azt is, hogy az Európai Unió gyenge marad.
A kormányfő szerint ezért az Egyesült Államok szétbontja a jelenlegi ismert világgazdaságot, és a saját gazdaságukat helyben szeretnék fejleszteni.
Ennek fényében mi történik Európában? Orbán Viktor szerint a legfontosabb kérdés, hogy talpra tud-e állni az uniós gazdaság. Mint mondta, a francia és a német belpolitikai és gazdasági helyzetet elnézve aligha.
Pozitívan nyilatkozott viszont Lengyelországról, ahol szerinte kezd véget érni az új elnök miatt a liberális hegemónia, ami a visegrádi négyekre is jó hatással lehet. Leszögezte:
a Nyugatnak bele kell törődnie abba, hogy Vlagyimir Putyin marad Oroszország elnöke, a háborút pedig az oroszok megnyerték.
Orbán Viktor felidézte, az Egyesült Államok nyíltan rezsimváltást hirdetett Oroszországban, aminek következménye a mostani konfliktus, amelyben az Európai Unió finanszírozza a háborút. Mint fogalmazott: ebben a versenyben Oroszország jelenleg előnyben van, miközben Európa saját magát gyengíti.
A kormányfő hangsúlyozta: Ukrajna sorsa megpecsételődni látszik, az ország felosztása már megkezdődött. „Orosz zóna már létezik, a vita ma csak arról szól, hány megyét tartalmazzon” – mondta. Orbán Viktor szerint Ukrajna három részre szakad: orosz övezetre, egy demilitarizált területre, valamint egy nyugati zónára.
A miniszterelnök ezután az Európai Unió helyzetét értékelte. Felidézte: 2008-ban az EU még a világ gazdasági teljesítményének 25 százalékát adta, míg az Egyesült Államok 23-at. Ma az arány megfordult, az amerikaiak 27, az európaiak viszont csupán 17 százalékot képviselnek. „Ez egyértelműen a rossz európai vezetés következménye” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kijelentette: az Európai Unió jelenleg a szétfeslés állapotába lépett, és ha ez így folytatódik, a szervezet legfeljebb még egy hétéves költségvetést tud elfogadni.
„Ez lesz az Unió utolsó költségvetése, ha nem történik gyökeres változás”
– fogalmazott.
A kormányfő hangsúlyozta, a kiút az unió mélyreható átszervezése. Egy „körkörös Európa” modelljét vázolta fel, amelyben a tagállamok eltérő szinteken kapcsolódhatnak egymáshoz.
Ennek első, legkülső körében azok az országok helyezkednének el, amelyek csupán két területen akarnak együttműködni:
- a katonai biztonságban és az energiabiztonságban. Ide sorolható Törökország, az Egyesült Királyság, de akár Ukrajna is.
- a második kör a közös piacot jelentené. Ebben az övezetben azok az államok kapnának helyet, amelyek a biztonság mellett a gazdasági együttműködésből is részesedni kívánnak, hasonlóan a mostani EU-s belső piachoz.
- a harmadik kör a közös pénzhez, vagyis az eurózónához kapcsolódna. Itt már a közös monetáris politika mögé közös költségvetés is társulna, ami stabilitást biztosítana az érintett tagállamoknak.
- negyedikként említette, hogy a legbelső kör pedig a politikai unió lenne, ahol nemcsak a gazdasági együttműködés, hanem közös politikai elvek és értékek is kötelezően érvényesülnének. Ide tartozna a migrációhoz, a jogállamisághoz vagy a társadalmi kérdésekhez kapcsolódó közös szabályozás és annak kikényszeríthetősége is.
A kormányfő leszögezte, csak egy ilyen körkörös, rugalmas szerkezet biztosíthatja, hogy az európai országok különböző szintű együttműködésekben, de mégis közösen működjenek. Ha erre nem áll át az unió, a kormányfő szerint „legfeljebb még egy hétéves költségvetés készülhet el, aztán szétbomlik”.
Ha nem állunk át erre a rendre, az unió szétbomlik
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ezt a kérdést is feltette beszédében Orbán Viktor. Szerinte azért, mert Magyarország időben, 2010-ben levált az európai gazdasági modellről, ami egy segély alapú gazdaság. Orbán Viktor rámutatott: mi egy másfélét építettünk fel, amit munkaalapúnak lehet nevezni. Ennek legfontosabb eleme - többek között - a munkaerőpiaci szabályozás, ami sokkal rugalmasabb mint a nyugati országokban: az alapelve, hogy aki dolgozni akar, az dolgozzon.
Más a munkanélküli segélyrendszer és az adórendszer is, csak nálunk van egykulcsos rendszer. Külön kiemelte a családtámogatási rendszert is: míg a nyugat alanyi jogon adja a pluszpénzt, Magyarország munkához köti. Megemlítette még, hogy a nyugati országokkal ellentétben
- Magyarországon nincs örökösödési adó,
- van tranzakciós illeték,
- van szektorális adó
- rezsicsökkentés alapú az energiapolitika,
- van kifektetéstámogatás,
- kiemelkedő otthonteremtés támogatási rendszer van,
- itt a legjobb a nők egzisztenciális biztonsága.
Hangsúlyozta: ezek nem felületes, hanem mély, lényegi különbségek. A magyar gazdasági rendszert úgy is le lehetne írni, hogy a vajból kell, hogy a kenyér szélére is jusson – tette hozzá.
A miniszterelnök rámutatott:
az unió most pedig azzal próbálkozik, hogy megmentse azt a formáját ami jelenleg is létezik, ennek a neve pedig közös eladósodás.
Szerinte ebbe pedig mindenkit be akarnak rántani, így jött létre az Amerikai Egyesült Államok is annak idején. A terv pontosan ugyanez itt is, ennek pedig a legjobb eszköze Ukrajna. Az unió vezetői azt gondolják, hogy amivel a legkönnyebben le lehet nyomni egy közös adósságot a tagállamok torkán, az orosz-ukrán háború és Ukrajna felvétele az unóba. Ezzel pedig szerinte az a probléma, hogy az ukrán állam felvétele az uniónak belépést jelent a háborúba.
Leszögezte: az európaiak tévednek, Ukrajna uniós tagsága közvetetten vagy közvetlenül, de mindenképp belevisz minket a háborúba ráadásul tönkre vernék az uniót gazdasági értelemben is. Mi következik mindebből a következő1-2 évben? Orbán Viktor szerint az unió mellékszereplője marad a világpolitikában. Felhívta a figyelmet arra, veszélybe kerül a váltógazdálkodás, ami a demokráciák egy legfőbb eleme, ráadásul még az ellenfeleiket nem engedik indulni a választásokon. Példaként említette Franciaországban Marie Le Pent, vagy Németországba az AFD-t.
Rámutatott arra is, előrehaladott állapotban van a vegyes társadalmak kiépülése, párhuzamosan fognak kiépülni a keresztény és az iszlám jogrendszerek. - Az egységes európai jogrendszer az iszlamizáció miatt fel fog bomlani - hangsúlyozta. A kormányfő feltette a kérdést: mit kellett volna másképpen csinálni? Példaként említette - többek között- , hogy létre kellett volna hozni a Liszabon-Vlagyivisztok nagypiacot, és hogy az unióban bent kellett volna tartani az Egyesült Királyságot. - Mindezt azért nem tudták megtenni, mert nyugaton nem voltak stabil kormányok, hanem mindenhol törékeny, koalíciós kormányok voltak, ez a tanulsága az utóbbi 20 évnek - vélekedett.
Beszéde végén a miniszterelnök mindenkitől azt kérte, hogy tegyen meg mindent a közös célért.
Békemeneteket kell szervezni, és elindítanak egy újabb nemzeti konzultációt is, a Tisza kiszivárgott adóemelési terveiről is.
Orbán Viktor azt ígérte, hogy mindent feljegyeznek, és minden el lesz számolva, jövő ősszel pedig újabb beszédet tart majd Kötcsén, amiben ismerteti a következő évekre szóló terveit arról, hogyan erősödhet tovább Magyarország, hogyan indítják újra a V4-eket, és hogyan duplázzák meg a patrióták számát az unióban.