Egy közösség megtartásának fontos előfeltétele, hogy a közélet szereplői a lehetőségükhöz mérten mindent megtegyenek, de egy közösség lelkét ezer éve mindig a keresztény egyházak adták, úgyhogy ezeknek a szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem elhanyagolható - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Tóthfaluban, ahol az Utasi Jenő plébános pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából rendezett aranymisén vett részt.
Az aranymisét követő ünnepi beszédében a házelnök kitért az anyaországot és a külhoni magyarságot érintő legfontosabb kérdésekre. Márai Sándort idézve kijelentette, hogy az író ismert mondata, amely szerint a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él, kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete. Rámutatott, hogy ez egyrészt a belső politikai stabilitás által meghatározott, másrészt a gazdasági erő állapotából fakad, harmadrészt, nem utolsósorban pedig a nemzetközi mozgástere is jelentős befolyást gyakorol rá.
Mindezzel összefüggésben Kövér László felhívta a figyelmet arra, hogy áprilisban választások lesznek Magyarországon.
Mint mondta, a kormánypártok esélyesek ugyan, de a korábbiakhoz képest a választások sokkal nagyobb kihívást jelentenek számunkra, mint az azt megelőzőek. A házelnök szerint ennek több oka is van. Egyrészt a demokrácia meg a tömeglélektan szabályai és törvényszerűségei okán 16 év alatt kicsit elfáradt az a kép, amely rólunk sugározható - magyarázta, másrészt a külső tényezők miatt a gazdasági konjunktúra nem olyan, mint korábban volt, harmadrészt pedig külső erők pénzelik és irányítják azt az ellenzéket, amelyik ma erősebbnek tűnik, mint a korábbi választások előtt eddig bármelyik ellenfelünk volt, negyedrészt a nyugati civilizáció is válságban van, illetve a közösségi média teljes mértékben átrajzolja az emberi kommunikáció eddigi vonalait.
Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy hibrid háború folyik Magyarország ellen politikai, gazdasági és a nemzetbiztonságot érintő eszközökkel.
Az elszakított nemzetrészek sorsának alakulásában az anyaország mellett annak az országnak a belső helyzete is fontos, amelyben a magyar nemzeti kisebbség él
- hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke. Szerbiáról szólva leszögezte: Magyarország és az egész magyar nemzet, benne a délvidéki magyarság is, megítélésem szerint Szerbia stabilitásában és fejlődésében érdekelt. Emellett nagyon fontos az adott nemzeti közösség és a politikai vezetésének az ereje, támogatottsága és viszonya a többségi politikumhoz. De talán még ezen belül is, ezt megelőzően is a legfontosabb tényező a nemzetrészeket adó közösségek belső ereje, tartása és élni akarása - emelte ki.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte, hogy pártja évtizedek óta olyan kapcsolatot ápol a történelmi egyházakkal, amely a vajdasági magyarság fejlődését és felemelkedését szolgálja. Hozzátette: Utasi Jenő atya olyan közösségformáló ember, aki a munkásságával az utóbbi évtizedekben bebizonyította, hogy akár a legapróbb település is lehet a közösségnek a lelke.
(PS)