A közlemény szerint „az európai liberális fősodor célja, hogy a Balkán legnagyobb államában is Brüsszelnek engedelmeskedő vezetés kerüljön hatalomra”. A szerbiai zavargásokban – amelyekben az utóbbi hónapokban főként diákszervezetek vesznek részt – az orosz hírszerzés szerint jól felismerhető az Európai Unió tevékenysége, írta a RIA Novosztyi.
A jelentés úgy fogalmaz: Brüsszel a fiatalok „agyának átmosásával” és a „fényes európai jövő” felcsillantásával próbálja meg saját javára fordítani a helyzetet, különösen a tragikus újvidéki események évfordulóját kihasználva. Az SZVR szerint a valóság ezzel szemben az, hogy az EU vezetői „hamis ígéretekkel” csalogatják a szerbeket, miközben a tagság perspektívája egyre távolabb kerül.
A büszke és összetartó szerb népre nincs szüksége Brüsszelnek
– áll a közleményben.
A hírszerzés információi szerint az EU-hoz köthető nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és médiahálózatok – köztük a FoNet, a RAM Network, a Vreme, a Juzne Vesti és több más szerkesztőség – jelentős pénzügyi támogatásban részesülnek. Ezzel akarják mozgósítani a kormányellenes tömegeket és utcára vinni a tiltakozókat, abban bízva, hogy végül rendszerváltást érhetnek el.
Az orosz hírszerzés ugyanakkor rámutat: a brüsszeli forgatókönyv eddig rendre kudarcot vallott. Ennek oka egyrészt a szerb társadalomban jelen lévő erős hazafias hangulat, másrészt a Szerb Ortodox Egyház összetartó szerepe, valamint a NATO-bombázások emléke, amely mélyen beleégett a kollektív nemzeti tudatba.
Az elmúlt hetek szerbiai tüntetéseinek közvetlen kiváltó oka a tíz hónappal ezelőtti újvidéki tragédia volt, amikor a vasútállomás beomló teteje 16 ember életét követelte. A szervezett bűnözés elleni ügyészség 12 gyanúsítottat vett őrizetbe, köztük Tomislav Momirovics volt építési minisztert. A vád szerint a vasútállomás felújítására kötött szerződés során több mint 115 millió dolláros kárt okoztak a szerb költségvetésnek.
A tüntetők a teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatalát, a felelősök elszámoltatását és az őrizetbe vett tiltakozók szabadon engedését követelik.
A kormány több ezer iratot már közzétett, és párbeszédre hívta az ellenzéki erőket, de azok eddig nem reagáltak a felhívásra.
Az orosz–ukrán konfliktus kiéleződése óta Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, és továbbra is orosz földgázt vásárol. Emellett egy történész korábban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a szerbiai tüntetések jellege jelentősen megváltozott.
Az elmúlt 9-10 hónapban a tüntetők esetében 180 fokos fordulatot láthattunk. Kezdetben békés tüntetéseket, sétákat, rendezvényeket szerveztek, […] nyáron pedig a tüntetések kezdtek agresszivitásba fajulni.
A tüntetők rendőrökre, csendőrökre támadtak, kukákat gyújtottak fel, a kormányzó Szerb Haladó Párt irodáit érte támadás.
Az Európai Parlament képviselőinek beavatkozása a szerbiai belpolitikába szintén aggasztó jeleket mutat. Az európai zöldek EP-képviselői jelen voltak az újvidéki tüntetésen, amelyet az egyetemisták szerveztek. Részvételükkel nyíltan belefolytak a szerbiai belpolitikai életbe, így próbálva nyomást gyakorolni a belgrádi hatalomra.
A lapnak nyilatkozó szakértő aláhúzta:
Az EP-nek és Brüsszelnek világos üzenetet kellene küldeni, hogy Szerbia és a Nyugat-Balkán helye az EU-ban van, de sajnos helyette nyomásgyakorlás, kettős mérce és a szerbiai belpolitikába való beavatkozás látható.
Baráth Gábor Gergely történész szerint a patrióta vezetésű országokat folyamatosan támadják; jó példa erre Magyarország, ahol Orbán Viktor és a Fidesz 15 éve folyamatos brüsszeli kritikáknak van kitéve, mivel Brüsszel nem tudja elfogadni a békepárti politikusokat.
(MNO)