Korrigált a bérdinamika júliusban az előző havi kiugrás után, a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a nyár közepén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. Ezzel a bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Júniusban az elemzői várakozásokat is felülmúlta bruttó keresetek dinamikája, amelyek közel 10 százalékkal nőttek, így várható volt, hogy ezt követően valamekkora korrekció jön.
Újdonság, hogy a nettó bérek növekedése meghaladta a bruttó fizetések emelkedését, ennek oka, hogy 2025. július 1-től bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény megjelent a statisztikai adatokban.
A bruttó kereset mediánértéke 570 000, a nettó kereset mediánértéke 399 000 forintot ért el, 9,6, illetve 10,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Mindez azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti sávokban is erőteljes maradt a bérkiáramlás.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 656 600 forint volt, ami 8,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset
- a vállalkozásoknál 649 900,
- a költségvetésben 669 900,
- a nonprofit szektorban 684 400 forintot tett ki, 8,1 és 10,1, illetve 7,9 százalékkal nőtt egy év alatt.
Annak ellenére maradt kiugró a bérdinamika, hogy továbbra is kereslethiányos magyar gazdaság. A vállalatok hónapok óta szenvednek a gyenge megrendelésállománytól, az az erőtlen konjunktúrától, emiatt jelentős kapacitásfelesleg alakult ki. Ugyanakkor a másik oldalról a bérnyomás nem szűnt meg, a minimálbér idei 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelésének kigazdálkodása komoly nehézséget jelent a cégeknek egy szűkülő piac közepette.
Jövőre ráadásul a tavalyi bérmegállapodás nyomán a minimálbért 13 százalékkal kellene emelni, amit a vállalkozói érdekképviseletek egyelőre elutasítanak. Erre a helyzetre jelenthet megoldást a szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentése, amivel a kormány reményei 200 milliárdot maradna ott 2026-ban a magyar vállalkozásoknál.
(vg.hu)