Dánia hadgyakorlatot tart Arctic Light 2025 (Sarki fény 2025) fedőnéven Grönlandon, de a sziget történetének legnagyobb manőverére az Egyesült Államok nem kapott meghívást.
Soren Andersen, Dánia sarkköri parancsnokságának vezetője megerősítette, hogy ugyan meghívták Pete Hegseth amerikai védelmi minisztert, de amerikai katonai alakulatokat nem kértek fel részvételre a gyakorlaton – adta hírül az MTI.
Együttműködünk kollégáinkkal az amerikai Pituffik űrbázison, de nem hívtuk meg őket, hogy egységekkel vegyenek részt a gyakorlaton
– ismertette Andersen a Reutersnek nyilatkozva. Visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint a manőver célja az volna, hogy negatív üzenetet küldjön Washingtonnak.
Az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetsége szóvivője közölte: „bár nem veszünk részt ebben a konkrét gyakorlatban, továbbra is szoros katonai együttműködést folytatunk a Dán Királysággal és más sarkvidéki szövetségesekkel”.
Hans Peter Michaelsen független katonai elemző szerint ugyanakkor „erős politikai jelzésértéke van” a manővernek, megmutatni a NATO-szövetségeseknek Dánia Grönland feletti fennhatóságát. „A hadgyakorlat alapvetően arra szolgál, hogy megmutassa az amerikaiaknak, hogy Dánia gondoskodik Grönlandról, és ezt más jelentős NATO-országok segítségével teszi” mondta Michaelsen.
Az Arctic Light 2025 szeptember 9-től 19-ig tart több mint 550 katona részvételével, ideértve dán, francia, német, svéd és norvég különleges alakulatok katonáit. Dánia a manőver keretében egy fregattot, helikoptereket és F-16-os harci repülőgépeket vetett be, míg Franciaország egy hadihajóval, egy légi utántöltő repülőgéppel, és egy drónegységgel vett részt.
ANDERSEN SZERINT A HADGYAKORLAT CÉLJA FELKÉSZÜLNI AZOKRA A LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEKRE, AMELYEK OROSZORSZÁG ÉS KÍNA FOKOZOTT AKTIVITÁSÁBÓL EREDHETNEK AZ ÉSZAKI SARKVIDÉKEN.
Mette Frederiksen dán kormányfő közösen Troels Lund Poulsen védelmi tárcavezetővel és Lars Lokke Rasmussen külügyminiszterrel Koppenhágában szerdán bejelentette, hogy elvi döntés született arról: Dánia most első alkalommal nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket szerez be. Sem a típust, sem pedig a beszerzés határidejét, de a várható költségeket sem tárták fel.
Frederiksen ugyanakkor paradigmaváltásról beszélt a védelmi politikában azzal a céllal, hogy hiteles elrettentéssel rendelkezzen az esetleges támadások megelőzésére. Emellett Frederiksen igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a dán hírszerzés értékelése szerint Dániát nem fenyegeti támadás közvetlen veszélye.
Trump annektálná Grönlandot
Az elmúlt hónapokban Trump többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államokhoz csatolná Grönlandot, azt állítva, hogy az USA-nak nemzetbiztonsági okokból szüksége van rá. Márciusban egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy Grönland ritkaföldfémjeinek készlete fogja működtetni az amerikai gazdaság következő generációját. Az amerikai elnök úgy fogalmazott korábban, hogy katonai erő alkalmazása sincs kizárva Grönland megszerzése érdekében.
A feszültség tovább nőtt, amikor J. D. Vance amerikai alelnök nemrég Grönlandra látogatott, és azt állította, hogy Dánia „nem végzett jó munkát” a területtel kapcsolatban. „Egyszerű üzenetünk van Dániának: nem végeztetek jó munkát Grönland népével.
Majd májusban, Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután sajtójelentések szerint Washington fokozta hírszerzési tevékenységét Grönlandon. A miniszterelnök határozottan kijelentette, „nem kémkedhetsz egy szövetséges ellen”.