A kisebb pártok szavazóbázisainak választói viselkedéséről készít felmérés-sorozatot az IDEA Intézet, elsőként a Demokratikus Koalíciót vizsgálták, de sor kerül majd a Mi Hazánk és a Kutyapárt szavazóira is. A közvélemény-kutató azt próbálja felmérni, egy-egy párt visszalépése esetén hogyan szavaznának a törzsszavazók, hiszen az országgyűlési választások közeledtével ellenzéki körökben gyakran felmerül a kérdés, hogy „a kisebb ellenzéki pártok induljanak-e választásokon, vagy lépjenek vissza azért, hogy a »kormányváltó« szavazatok a legerősebb ellenzéki pártot erősítsék”.
Az IDEA Intézet adatai szerint 2025. szeptemberében a DK támogatói bázisa a teljes népesség 4 százalékát tette ki, ez nagyjából 300 ezer főt jelent. A biztos szavazó, pártot is választani tudók körében a DK-sok aránya 5 százalékos, vagyis az ősz legelején éppen elérte volna a parlamenti frakció alapításához meghatározott küszöböt.
Felmérésében a kutatóintézet arra kérte a DK-t támogató válaszadókat, mérlegeljék, mit tennénekabban az esetben, ha pártjuk nem indulna el a 2026-os országgyűlési választáson. „A válaszok arra utalnak, hogy ha nyár végén, ősz elején a DK esetleges visszalépése mellett került volna sor a választásokra, a párt bázisának csak relatíve kis része, nagyjából ötöde adta volna a szavazatát a Tisza Pártra (18 százalék). Legalább ugyanennyi, sőt, még egy kicsit több DK-szavazó viszont abban volt biztos, hogy ilyen esetben inkább nem is venne részt a választáson (22 százalék)” – írják a közleményben.
A DK-tábor jóval több mint egyharmada (41 százalék) valamelyik másik pártra adta volna le a szavazatát, közülük vannak, akik Jakab Péter pártjára (18 százalék), vagy az MKKP-ra (13 százalék) szavaztak volna egy DK nélkül lebonyolított, szeptemberi választáson, de, az MSZP-t (7 százalék) is viszonylag sok DK-szavazó megjelölte alternatívaként, illetve még más, kisebb pártokhoz is érkeztek volna DK-szavazók.