Az alábbiakat posztolta a pszichopata, nárcisztikus, agitátor ma reggel. Elég volt!
Önkezével vetett véget életének Szabó Zsolt alezredes, Hódmezővásárhely rendőrkapitánya.
Az első szó a részvété.
A második a döbbeneté.
A harmadik a felháborodásé.
Tegnap Hódmezővásárhelyen kiderült: a propaganda uszítása és a korrupt hatalom megtartása érdekében folytatott gyűlöletpolitika emberéletekbe kerülhet.
Eljutottunk odáig, amiről reméltük, hogy nem következik be: egy köztiszteletben álló, hazánkat szolgáló ember nem bírta a propaganda gátlástalanságát és nyomását. Egy család elvesztette a szerettét, egy város elvesztett egy tisztességes, szolgálatot teljesítő embert. Osztozok a család, Hódmezővásárhely és a teljes rendőri állomány gyászában. De ez a tragédia egész Magyarország ügye. Milyen ország az, ahol a hatalom aljassága emberéletet követel?
Mi olyan hazát akarunk, ahol a politika nem öl. Egy olyan országot, amelyben az embereknek nem kell félniük.
Ma egy perc néma csenddel álljunk meg mindannyian. Ezt teszem én is, miközben kórházakba viszünk adományokat. Erre kérem a TISZA Szigetek tagjait is, akik ma az ország minden pontján eljuttatják a kórházaknak az adományainkat.
Amikor összegyűltök, gyújtsatok egy szál gyertyát Szabó Zsolt hódmezővásárhelyi rendőr alezredes emlékére és tiszteletére. Ezt kérem a Digitális Polgári Körök harcosaitól is Lázár János mai előadásának kezdetén. Emlékezzünk együtt. De emlékezés közben üzenjük is meg a hatalomnak: nem félünk, együtt erősek vagyunk, együtt képesek leszünk egy emberséges Magyarországot felépíteni.
Ma gyászolunk. De holnaptól feltesszük a kérdéseket: ki viseli a felelősséget azért, hogy Magyarországon a lejáratás emberéleteket sodor el?
Tegnap minden megváltozott.
Alezredes Úr, nyugodjon békében!