Megalakult az új francia kormány

A közlemény szerint a 34 tagú kabinetben a nagyközönség számára kevéssé ismert, a civil társadalomból érkezett személyiségek is helyet kaptak nyolc tárca élén, míg a politikusok az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól és a centrista pártokból érkeztek. 

Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól "egyetlen dolog számít: az ország érdeke". A kormányfő megköszönte a minisztereknek, "akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban".

Az elnöki párthoz tartozó Roland Lescure-re hárul a feladat, hogy a parlamentnek még ezen a héten bemutasson egy olyan költségvetési tervezetet, amelyet a képviselők többsége elfogad és nem buktatja meg miatta az új kormányt, ahogy azt tették szeptemberben a 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó Francois Bayrou kabinetjével, azt megelőzően decemberben pedig Michel Barnier kormányával, miközben 

az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja a GDP 115 százalékát.

Az új kormány kedden tartja első ülését, ahol megvitatják a jövő évi költségvetési tervezetet, amelynek vitáját elvileg szerdán kezdi meg a Nemzetgyűlés.

Az alapvető kérdés az, hogy az új kabinet meddig tud hivatalban maradni, miután a tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták eddig a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, és a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A miniszterek névsorának közzétételét követőt percekben a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják tagjaik közül azt a hat politikust, akik miniszteri posztot vállaltak Emmanuel Macron államfő 2022-es újraválasztása óta a hatodik kormányban és az elmúlt év negyedik kormányában, így kérdésessé vált, hogy a parlamentben a jobboldal támogatni fogja-e a kormány javaslatait.

A Szocialista Párt kivételével valamennyi baloldali párt és a Nemzeti Tömörülés pedig már jelezte, hogy bizalmatlansági indítvánnyal meg kívánják buktatni a kormányt. 

Egyes szocialista képviselők sem zárták ki, hogy megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt négy hétben folytatott konzultációk alatt nem kaptak kielégítő válaszokat a kérdéseikre Sébastien Lecornutól. 

A baloldal mindenekelőtt a 2023-ban, a parlamenti szavazás megkerülésével elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztését kéri, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legemblematikusabb reformja és egyben jelképe. A nyugdíjkorhatár korábbi 62-ről 64 évre történő emelését elíró törvény ellen hónapokig tartó milliós tüntetések voltak az országban.