Európának mélyreható átalakuláson kell átmennie a versenyképesség növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár csütörtökön. Hangsúlyozta az uniós szabályozások lazítását, a gyorsabb eljárásokat, valamint az innováció és verseny ösztönzését. Merz egy egységes európai tőzsdét is javasolt.
A politikus a német szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében tájékoztatta a törvényhozókat a Sarm es-Sejk-i csúcstalálkozóról, amelyen a Merz részvételével hivatalosan aláírták a gázai tűzszüneti megállapodást, és hangsúlyozta: a politikai tettek hoznak változást a világba. Rámutatott azonban arra is, hogy az EU-nak erősödnie kell, ha globális szinten kíván tenni a békéért.
Az ellenzék szereplői, különösen az AfD és a Zöldek, kritikus hangokat ütöttek meg. Katharina Dröge, a Zöldek frakcióvezetője szerint az ország irányítása nehézségekbe ütközik, mivel a Bundestagban a koalíciós partnerek több alkalommal nem támogatták a kormány javaslatait. Hangsúlyozta, hogy egy kabinetnek stabil többséggel kell rendelkeznie, különben nem lehet hatékonyan működtetni.
Dröge úgy véli, hogy a kancellár nem képes betartani ígéreteit, nem lehet vele érdemben tárgyalni vagy megállapodni, és emiatt nem tud hatékonyan kormányozni. Hozzátette, hogy a koalíció belső vitái, különösen az új katonai szolgálatról szóló nyílt összecsapások, súlyosan veszélyeztetik az ország biztonságát.
Véleménye szerint az elmúlt napok káosza is azt mutatja, hogy a kormánykoalíció nem tud egységes álláspontot kialakítani, ezért az ország jövője bizonytalan. A Zöldek elnöke, Felix Banaszak a kancellár beszédét időpazarlásnak nevezte, mivel Merz nem adott választ a legégetőbb kérdésekre.
A CDU-Frakcióvezetője, Jens Spahn visszautasította a kritikákat. Hangsúlyozta, hogy a vita és tárgyalás a politika szerves része, valamint a koalíciónak továbbra is megvan a parlamenti többsége a döntések meghozatalához.
Az AfD vezetője, Alice Weidel élesen bírálta a kancellárt, amiért pazarlón bánik a német adófizetők pénzével.
Szerinte a kormány túl nagy, 200 millió eurós összeget hagyott jóvá a Gázai övezet újjáépítésére anélkül, hogy egyértelmű lenne, ki fogja irányítani a térséget. Az AfD ezért több átláthatóságot és felelősségteljes gazdálkodást követelt az adófizetők pénze kapcsán.
Az elmúlt években zsugorodott a német gazdaság, amelyhez gyenge export, lassuló fogyasztás és a beruházások visszaesése társul. Tavaly Németország recesszióba süllyedt az év egészét nézve, a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent. A GDP az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, míg a második negyedévben 0,3 százalékkal esett vissza éves szinten.
A magas energiaárak különösen megterhelik az ipart, ami főként a drága cseppfolyósított földgáz (LNG) használatából adódik. Ez a helyzet részben abból fakad, hogy Németország leállította az orosz gázimportot és a nukleáris erőműveket is bezárta.
Az energiaigényes ágazatok, mint az autó- és vegyipar, emiatt kevesebbet termelnek, és csökken a profitjuk, miközben zsinórban jelentik be az elbocsátásokat.
A globális kereskedelem bizonytalanságai és a protekcionista intézkedések, például az amerikai vámok szintén kedvezőtlen hatással vannak az exportőrökre és az ipari termelésre. Ehhez kapcsolódik az ázsiai versenytársak gyors terjeszkedése, amivel a német cégek nehezen vagy nem tudnak versenyezni.
Ezek mellett komoly gondot jelent a szakemberhiány, amely az elöregedő népességgel magyarázható. A bonyolult bürokrácia sem könnyíti meg a német gazdaság helyzetét, míg a járművek iránti kereslet visszaesése az autóipart viseli meg. A következő hónapokban kiderül, hogy sikerül-e megteremteni a politikai egységet a mélyreható reformok végrehajtásához, amelyek elengedhetetlenek a német gazdaság fellendüléséhez.
(vg.hu)