Az IMF közölte, hogy Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója Ukrajnába szándékozik utazni. A pontos időpont még egyeztetés alatt áll. A Valutaalap vezetője legutóbb 2023 februárjában járt Kijevben, nagyjából egy évvel az orosz invázió kezdete után.
A szervezet szóvivője szerint az IMF szakértői folyamatosan együtt dolgoznak az ukrán hatóságokkal a makrogazdasági stabilitás megőrzését, az alapvető kiadások finanszírozását és az adósságpálya fenntarthatóságát célzó politikákon, a támogatás fenntartásának szándékával. Az utazás előkészítése a következő hónapokra tehető – közölték az ügyet ismerő, névtelenséget kérő források.
Ez a finanszírozás példátlan volt a washingtoni székhelyű intézménynél, amely korábban a visszafizetés kockázatai miatt kizárta a háborúban álló országok támogatását. Ukrajna esetén a hitelfolyósítás végül a G7 országok kezességvállalása miatt történhetett meg.
Georgieva újabb kijevi útja – két évvel ezelőtti, az első csomag feltételeinek véglegesítését kísérő látogatásához hasonlóan – azt jelezheti, hogy fennmarad a segítő szándék egy olyan ország irányába, amelynek gazdaságát és infrastruktúráját súlyosan megtépázta az Oroszországgal vívott háború. Az új hitelről szóló tárgyalások várhatóan novemberben indulnak.
Az első becslések szerint a támogatás nagysága mintegy 8 milliárd dollár lehet. Az IMF korábban meggyőzte az ukrán hatóságokat, hogy emeljék meg a 2027-ig szükséges finanszírozási igény előrejelzését nagyjából 65 milliárd dollárra.
Georgieva szeptemberben, a New York-i ENSZ-közgyűlés idején az elsők között találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.
A következő csomagról szóló egyeztetések bonyolultnak ígérkeznek, mert az IMF-nek garanciákra van szüksége Ukrajna szövetségeseitől arra, hogy megkezdik az orosz jegybank befagyasztott eszközeinek felhasználását, és így több tízmilliárd dollárnyi forrást biztosítanak az országnak.
Bár a folyamat halad, a G7-ek és az Európai Unió tagjai között még nincs végleges megállapodás a jogi részletek miatt. Korábbi értesülések szerint az Egyesült Királyság és Kanada is részt vesz az uniós tervben, amely a G7-nél blokkolt, csaknem 300 milliárd dollárnyi orosz vagyon egy részének bevonását célozza.