Demonstrációra készülnek az uniós gazdák Ursula von der Leyen tervei miatt

Az európai gazdálkodói szervezetek közös akciót tartanak Strasbourgban 2025. október 21-én, kedden délelőtt, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az Európai Bizottság júliusban bemutatott költségvetési tervezete és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformtervei ellen. 

Az eseményt több szervezet, köztük az FNSEA, a Copa-Cogeca, az FDSEA67 és a JA67 közösen szervezi.

A gazdálkodói szervezetek szerint a Bizottság 2025. július 16-án bemutatott reformjavaslata a KAP és az uniós többéves költségvetési keret (MFF) átalakításáról olyan irányba viszi az agrárpolitikát, amely „megszegi a korábban tett ígéreteket, és veszélybe sodorja az ágazat jövőjét” – olvasható a Copa-Cogeca közleményében.

A Copa-Cogeca elnöksége szeptember 25-én „elfogadhatatlannak” minősítette a csomagot, mondván: az jónéhány „vörös vonalat” lép át – többek között a támogatási szintek, a zöld átállás finanszírozása és a közvetlen kifizetések reálértékének megőrzése terén. A bejelentés után demonstrációt is szerveztek, de azóta sem történt semmi előrelépés.

Világos iránytűt ígértek, de csak politikai szólamokat kaptunk – fogalmaztak a szervezetek közös közleményükben.

Szerintük az Európai Bizottság jelenlegi elnöksége másodlagos szerepbe szorította a mezőgazdaságot, miközben a gazdák egyre nagyobb terheket viselnek az infláció, a piaci volatilitás és a klímaátállás költségei miatt.

Az Európai Bizottság 2025-ös javaslata a következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretet és a KAP reformját hivatott meghatározni. A tervezet többek között a mezőgazdasági kiadások reálértékének csökkentését, valamint a zöld átállási célokra és innovációs programokra történő forrásátrendezést tartalmaz.

A Bizottság szerint a változtatások a „fenntarthatóbb és hatékonyabb mezőgazdaság” érdekében szükségesek, azonban a gazdák attól tartanak, hogy ez valójában forráskivonást jelent a hagyományos agrártámogatásokból.

A KAP kétpilléres szerkezete – az első pillér a közvetlen támogatások, a második a vidékfejlesztés – a gazdák szerint alapvető garancia az európai élelmiszer-ellátás stabilitására. A mostani javaslat azonban több országban, köztük Franciaországban és Spanyolországban, a közvetlen kifizetések nominális befagyasztását eredményezheti, ami az infláció miatt reálérték-csökkenést okoz.

A gazdaszervezetek úgy vélik, most az uniós társjogalkotók – az Európai Parlament és a Tanács – kezében van a döntés. Több európai parlamenti képviselő már korábban jelezte, hogy osztja az ágazat aggodalmait, mind a javaslat tartalmát, mind pedig a döntéshozatal módját illetően. 

„Nem engedhetjük, hogy ezek a hibás javaslatok átcsússzanak a rendszeren” 

– hangsúlyozzák közleményükben a szervezetek, amelyek kiegyensúlyozottabb, a közösségi szerződések szelleméhez hű megoldást sürgetnek.

A követeléseik között szerepel:

• a KAP kétpilléres szerkezetének megőrzése,
• egy inflációálló, dedikált agrárköltségvetés biztosítása,
• valamint az, hogy a mezőgazdaság továbbra is az EU stratégiai prioritásai között maradjon.

A strasbourgi gazdák akciója jól jelzi az egyre élesedő feszültséget az Európai Bizottság és az agrárszektor között. Miközben Brüsszel a költségvetés „modernizálását” és „zöldítését” hirdeti, a gazdák attól tartanak, hogy az új irány aláássa Európa élelmiszer-önellátását és a vidéki közösségek jövőjét. A vita így nem csupán pénzügyi, hanem politikai és társadalmi tétet is hordoz az unió egészében. 

„Magyarország elfogadhatatlannak tartja a következő hétéves uniós költségvetést érintő, az unió tagállamainak agrártámogatását biztosító közös agrárpolitikához (KAP) rendelt források csökkentésére tett uniós bizottsági javaslatot. Mind Magyarország, mind pedig az összes uniós tagállam érdeke az, hogy megőrizzük az önálló, kétpilléres közös agrárpolitikánkat” – hangsúlyozta Viski József. 

(MNO)