1956 a méltóság érzése, mert minden perce a nemzet megtiport önbecsülésének helyreállításáról szólt – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyarország kassai főkonzulátusán a nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepi fogadáson.
Az államfő úgy fogalmazott, a forradalom és az azt követő szabadságharc a rettenthetetlen pesti srácokról, a munkásgyerekekről és azokról az egyetemistákról is szólt, akik felemelték a fejüket és összefogtak a diktatúra igazságtalanságával és embertelenségével szemben.
Szembeszegültek a tankokkal és a kínzókamrákat és a politikai foglyok táborait fenntartó, az állampolgárokat kisemmiző kommunista hatalommal
– mondta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy ez a kiállás többeknek az életébe került.
Sulyok Tamás emlékeztetett, 1956 őszén az egész világ a feje tetejére állt és mindenki Magyarországra és az onnan érkező hírekre figyelt. Felhívta a figyelmet a kassai illetőségű Márai Sándor munkásságára is, aki a müncheni Szabad Európa Rádió „sistergő frekvenciáin keresztül” rendszeresen tájékoztatta a hallgatókat az eseményekről.
A köztársasági elnök beszédében elmondta, az 1956-os harcokban elvesztettük közel 2700 honfitársunkat és mintegy 200 ezren menekültek el az országból.
„A kórházakban 20 ezer sebesültet ápoltak, a börtönökben sok ezernyi elítélt ült hosszú évekig, közülük pedig több mint 200 embert halálra ítéltek különböző koncepciós perekben” – mutatott rá Sulyok Tamás emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy az utolsó rabok csak 1970-ben szabadultak.
A szabadságharc azóta azt üzeni nekünk, hogy az emberi méltósághoz hozzátartozik a nemzet méltósága is
– jelentette ki. Hozzátette: minden nemzetnek van méltósága, olyan, amit nem lehet tőle elvenni.
Számunkra itt és most a magyarok és szlovákok méltósága a fontos. Mindkettő egymást feltételezve. Európa-eszményünk olyan polgárságeszmény, amely az egyenlőség, a szabadság és a testvériség elvein alapszik
– fogalmazott.
Az államfő azt mondta, amikor 1956-ot ünnepeljük, akkor arra kell gondolnunk, hogy mennyire tudjuk tovább építeni és erősíteni ezeket az alapvető értékeinket. Meg kell becsülnünk mind a saját, mind a másik nemzet lelkét őrző kultúrát, az anyanyelvet és mindazt, ami az emberi méltóság szent köréhez tartozik – fogalmazott.
Sulyok Tamás közölte, a táj népeinek ősi nyelvei nem elválasztanak, hanem hidat építenek, méltóságot adnak és öntudatot formálnak. Ezek a nyelvek örökségek, kincsek, olyan lelki és szellemi értékek hordozói, amelyek sokszínűvé teszik e vidéket és megőrzik sajátos karakterét, mély, belső azonosságát – mutatott rá.
A hatvankilenc évvel ezelőtt történt események kapcsán pedig úgy fogalmazott, a sokak életét elragadó harc egy olyan küzdelem volt, „amelyet nekünk, kései utódoknak együtt, békében és tisztelettel miattuk, a szabadságharcosok áldozathozatala miatt is meg kell nyernünk”.
(MNO)