A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság azt tervezi, hogy az uniós támogatásokat a következő, kétezermilliárd eurós költségvetési ciklusban a tagállamok nyugdíjreformjához kötné.
A cél, hogy az elöregedő társadalmak miatt fenyegető pénzügyi válságot megelőzzék, és a tagállamokat rászorítsák a „fenntartható nyugdíjrendszerek” kialakítására.
A Bizottság országonkénti ajánlásokat (CSR – Country-Specific Recommendations) dolgozna ki, és ha egy kormány ezeket figyelmen kívül hagyja, 2028 után kevesebb uniós forráshoz jut majd.
A háttérben az európai gazdaságok közös problémája húzódik: az idősödő népesség, a csökkenő születésszám és a magas államadósság együtt fenntarthatatlanná teszik a jelenlegi felosztó-kirovó rendszereket, vagyis az aktív dolgozók járulékaiból finanszírozott nyugdíjakat.
A Bizottság ezért azt szorgalmazná, hogy az államok tereljék polgáraikat magán-nyugdíjmegtakarítások és vállalati nyugdíjprogramok felé – amerikai mintára. Ez azonban politikailag rendkívül kényes téma, hiszen a választók legaktívabb rétegét, az 50 év felettieket érintené a legérzékenyebben.
A Politico szerint az Európai Bizottság „jutalmazná” azokat az országokat, amelyek hajlandók végrehajtani a fájdalmas reformokat, és szankcionálná azokat, amelyek nem.
Brüsszel nem közvetlenül a nyugdíjkorhatár meghatározását vagy a havi járandóságokat szabályozná, hanem „befektetéshez kötött reformokat” ösztönözne –
vagyis pénz csak akkor járna, ha az adott tagállam vállalja például a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíj eltörlését vagy a magánmegtakarítások támogatását.
A módszer ugyanaz lenne, mint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapnál, ahol a kifizetéseket reformcélok teljesítéséhez kötötték.
Brüsszelben azonban már most sokan tartanak ettől a tervtől: több pénzügyminiszter attól fél, hogy a nyugdíjreformok kikényszerítése politikai öngyilkosság lehet, mivel országszerte tiltakozásokat és sztrájkokat válthat ki – ahogy azt Franciaországban és Belgiumban is láthattuk.
A Politico szerint a Bizottság célja világos: csökkenteni az állami nyugdíjkiadásokat, és a megtakarításokat a tőkepiacok felé terelni.
Vagyis az uniós pénz a jövőben csak azoknak az országoknak jár majd, amelyek hajlandók meghosszabbítani a munkában töltött éveket
– és ezzel együtt átalakítani az egész társadalmi szerződést az idősek és az állam között.