A német bevásárlóközpontokban és kiskereskedelmi boltokban is rohamosan nő az agresszió és a bűnözés, miközben a biztonsági kiadások soha nem látott szintre emelkedtek. A Német Bevásárlóhelyek Tanácsa jelentése szerint a legtöbb erőszakos cselekmény mögött bevándorló hátterű elkövetők állnak.
A német bevásárlóközpontokban és kiskereskedelmi boltokban is jelentősen megnőtt a bűncselekmények és erőszakos incidensek száma – ismertette a Die Welt a Német Bevásárlóhelyek Tanácsa (GCSP) legfrissebb jelentését. A dokumentum szerint 2024-ben 32 százalékkal több esetet regisztráltak, mint az előző évben.
A 2025-ös évről jelenleg is végeznek felmérést, amely a várakozások alapján az előző évnél is rosszabb eredményeket mutathat. A felmérésben 1105 különböző kiskereskedelmi ingatlan vett részt – köztük 248 bevásárlóközpont, 99 kiskereskedelmi bolt és 758 nagyobb, vegyes profilú üzlet. „Ez a minta elég reprezentatív, hiszen Németországban mintegy 500 nagyméretű bevásárlóközpont működik” – hangsúlyozta Ingmar Behrens, a GCSP főtitkára a Die Welt című lapnak.
A GCSP tavaly 18 276 erőszakos incidenst dokumentált Németországban, amelyek között lopás, testi sértés, vandalizmus, szexuális zaklatás, és kábítószerrel kapcsolatos visszaélés is szerepelt.
A jelentés szerint az elkövetők mintegy 75 százaléka migrációs hátterű, ami szintén növekedést mutat a 2023-as évhez képest.
Hozzátették, hogy a bevásárlóközpontokban dolgozó biztonsági személyzet egyre gyakrabban kerül fenyegető helyzetbe.
A rögzített adatokból kiderült, hogy a legtöbb bejelentéshez rendőri intézkedés társult, de a helyszíneken rövid időn belül újra megismétlődtek az erőszakos incidensek.
Agresszió, kábítószer és késes támadások
A jelentésben arról is beszámoltak, hogy a 13 339 esetből 2905 alkalommal használtak vagy tartottak maguknál kést vagy más szerszámot, míg 1389 esetben kábítószer-fogyasztást jegyeztek fel. A biztonsági személyzet és a látogatók 235 esetben szenvedtek sérüléseket, a bombariadók száma 46-ra, az ATM-robbantásoké pedig tizenegyre nőtt. Ezenkívül 945 vandalizmust, 611 fiatal bandához köthető incidenst, 458 látogatók elleni fenyegetést és 105 szexuális zaklatásról vagy nemi erőszakról szóló bejelentést rögzítettek.
További 4937 eseményt nem tudtak konkrét kategóriába sorolni, de ezek is komolyan megzavarták a kereskedelmi működést. Az incidensek ráadásul a bevásárlóközpontok működtetési költségeire is komoly hatást gyakorolnak. A GCSP szerint a biztonsági kiadások 2024-re elérték a 41 millió eurót, ami 21 százalékos növekedést jelent. A biztonsági személyzetnek már szúrásbiztos mellényeket kell viselnie. A kiegészítő sokáig ritkaságnak számított, míg napjainkban növekszik ez a tendencia.
A GCSP főtitkára szerint a közterületeken és üzletekben tapasztalható agresszió miatt a szorongás is egyre gyakoribb. Ez nemcsak a vásárlókat, hanem a pénztárnál vagy az információs pultnál dolgozókat is megterheli.
A dokumentum arra is kitér, hogy 3455 esetben a dokumentált kitiltás is hatástalan maradt. A visszaeső elkövetők aránya 35 százalék, ami tartósan magas. A GCSP szerint sok esetben szervezett, megrendelésre elkövetett lopásokról és professzionális kábítószer-kereskedelemről van szó.
Ingmar Behrens úgy látja, hogy a bevásárlóközpontok a városi élet meghatározó elemei, modern piacterek, amelyeknek biztonságos, nyugodt környezetet kellene biztosítaniuk. „Társadalomként arra kell törekednünk, hogy a városközpontok fegyvermentes övezetté váljanak, amit fokozott rendőri jelenlét és szigorúbb ellenőrzés támogatna” – fogalmazott.
Elégedetlenek a német rendőrség hatékonyságával
A GCSP és több üzemeltető is bírálja a hatóságok és az igazságszolgáltatás gyakorlatát. A jelentés szerint a bolti lopások és egyéb kisebb bűncselekmények esetében gyakran nem indul eljárás, vagy a rendőrség elutasítja az ügy átvételét.
Ezt a tapasztalatot osztja a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) is, amely idén nyáron szintén riasztó jelentést adott ki. Az EHI Kiskereskedelmi Intézet adatai szerint 2024-ben mintegy hárommilliárd euró értékű árut loptak el Németországban, ami rekordveszteséget jelent a szektornak.
„A bolti lopások bejelentése rengeteg adminisztrációval jár, miközben az elkövetők többnyire büntetlenül távoznak”
– mondta Stefan Genth, a HDE ügyvezető igazgatója.
A HDE ugyanakkor rámutatott, hogy a rendőrségi statisztikák paradox módon enyhe csökkenést mutatnak a bejelentett bolti lopások számában. Ennek oka, hogy sok kereskedő már nem tesz feljelentést, mivel a korábbi esetek ritkán vezettek érdemi szankcióhoz.
A szövetség szerint a helyzet javításához szigorúbb és következetesebb büntetőjogi fellépésre lenne szükség. A HDE többek között azt követeli, hogy a büntetőeljárási jog tervezett reformja szűkítse az ügyészek mozgásterét abban, hogy „hatékonysági okokra” hivatkozva megszüntessék az eljárásokat. Emellett a hivatásos vagy bandákban működő bűnözők elleni szigorúbb büntetéseket is szükségesnek tartják.
„A megelőzésről van szó, a következetesebb és szigorúbb büntetéseken keresztül. Világossá kell tenni, hogy a bolti lopás nem apróság, hanem egyre gyakrabban szervezett, tudatosan elkövetett bűncselekmény”
– hangsúlyozta Genth.
A Német Bevásárlóhelyek Tanácsa és a Német Kiskereskedelmi Szövetség egyaránt abban bízik, hogy a német kormány komolyabban veszi a kiskereskedelmi szektor jelzéseit, és hatékonyabb eszközöket biztosít a bűnözés visszaszorítására. A bevásárlóközpontok üzemeltetői addig kénytelenek saját erőből fokozni a biztonsági intézkedéseket, ami nemcsak költséges, hanem tovább növeli a vásárlók és dolgozók közötti feszültséget is.
„A bevásárlóközpontoknak újra a közösségi élet biztonságos tereinek kell lenniük. Ha az emberek már ott sem érzik magukat biztonságban, az egész városi társadalom elveszíti egyik legfontosabb találkozási pontját” – tette hozzá Ingmar Behrens, a GCSP főtitkára.
(Hirado.hu)