Mráz Ágoston szerint már az első lépésnél látványos hibák mutatkoztak.
1. Halogatás
A Tisza Párt november 17-re ígérte a teljes jelöltlistát, ám este tíz órakor még a választókerületek alig húsz százalékában volt ismert név. Az elemző szerint ez technikai kudarc, amely arra utal, hogy a folyamatot nem sikerült megszervezni. A jelöltek körüli bizonytalanság pedig azt jelezte, hogy a párt nem tudja tartani saját színpadi menetrendjét sem.
2. „Komolytalan előválasztás” – már mindenki tudta előre a neveket
A második pontban Mráz Ágoston arra hívja fel a figyelmet, hogy a Tisza által meghirdetett előválasztás csupán díszlet. A baloldali sajtó napokkal korábban pontosan megírta, melyik választókerületben kik lesznek a jelöltek. A névsor többek között Nagy Ervint és Rost Andreát is tartalmazta.
Szerinte teljes illúzió, hogy az elkövetkező öt napban a Tisza-szimpatizánsok valódi döntést hozhatnak. A szereposztás előre kész, az „előválasztás” csak látványelem.
3. Nem helyi jelöltek, hanem központból küldött emberek
Mráz Ágoston úgy látja, a jelöltek nem a helyi ügyek képviseletére érkeznek, hanem a pártközpont irányvonalát követik majd. A Tisza Párt szerinte nem néppárt, hanem központi politikai vállalkozás, amely felülről osztja ki a feladatokat és a pozíciókat.
A helyi közösségek véleménye így másodlagos, a lojalitás viszont elsődleges.
4. Baloldali program, baloldali jelöltek – akármit is mondanak
Az elemző azt is hangsúlyozza: nem a személyek számítanak, hanem a program.
A Tisza Párt bevallottan támogatja az EU-s hitelfelvételt, az ingatlan- és vagyonadó gondolatát, Ukrajna folyamatos finanszírozását, valamint a nemzeti szuverenitás csökkentését. Mráz szerint ez baloldali politika.
Így a jelöltek – még ha ezt nem is szívesen mondják ki – baloldali szerepfelfogást képviselnek. „Gyurcsány óta ez ciki, de attól még így van” – teszi hozzá.
5. Magyar Péter Brüsszel-barát közönséghez beszél
Míg a miniszterelnök a jobboldali és centrista választókat szólítja meg, Mráz Ágoston szerint Magyar Péter kommunikációja egyértelműen a Brüsszel-párti, Orbán-ellenes szavazótáborra épül. Programja és megnyilatkozásai is ehhez igazodnak.
Ez illeszkedik a Tisza Part eddigi stratégiai irányaihoz és jelöltjeihez.
6. „Mi vagyunk a többség” – miközben csak új ellenzéket toboroznak
Mráz szerint Magyar Péter mesterségesen fújja fel a saját politikai erejét. A szakértő a Magyar Társadalomkutató adataira hivatkozik, amelyek szerint nincs kormányváltó hangulat: a Tisza Párt valójában egy új ellenzéki blokk létrehozásán dolgozik.
A „többség” kifejezés ugyan jól hangzik, de szerinte nem tükrözi a valóságot.
+1: A jelöltállítás inkább show-műsor, mint demokratikus részvétel
Az elemzés végén Mráz Ágoston kiemeli: a Tisza dramaturgiában erős, politikában azonban kevésbé. A jelöltállítás nála show-elemekből áll: időhúzás, közönségszavazás, díszletarcok, álrészvétel. A folyamat szerinte félrevezető.
És ha ezek az emberek bejutnak a parlamentbe, szavaik szerint nem önálló képviselőkké válnak, hanem egy központi döntéshozatal „szavazógépeivé”.