Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak, amelyben gyors megállapodást sürget Ukrajna jövő évi és 2027-es költségvetési hiányának finanszírozásáról. Az EU-vezetők decemberben találkoznak egy sorsdöntő csúcstalálkozón, a bizottsági elnök arra kérte az uniós országokat, hogy decemberig állapodjanak meg egy tervben, amely fedezi Ukrajna katonai és pénzügyi szükségleteit a következő két évben, amelyek becslések szerint meghaladják a 135,7 milliárd eurót.
„Tisztelt kollégák! Októberi ülésünkön elköteleztük magunkat, hogy foglalkozunk Ukrajna 2026–2027-re vonatkozó sürgető finanszírozási igényeivel, ideértve a katonai és védelmi erőfeszítéseit is. Önök felkérték a Bizottságot, hogy Ukrajna finanszírozási igényeinek értékelésével a lehető leghamarabb terjesszen elő pénzügyi támogatási lehetőségeket” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn egy, az EU 27 tagállamának vezetőjéhez címzett levelében.
Ukrajna finanszírozási hiánya jelentős mértékű. A Nemzetközi Valutaalap előzetes előrejelzései szerint – feltételezve, hogy a háború 2026 végére véget ér, és figyelembe véve az EU, a tagállamok és a nemzetközi partnerek által már megígért összes támogatást – Ukrajna továbbra is hatalmas hiányt fog szembesülni, amelyet új források bevonása nélkül nem lehet áthidalni
– fogalmazott a bizottsági elnök a kiszivárgott levelében, amely a Politico birtokába jutott, és amelyet Orbán Viktor miniszterelnök abszurdnak nevezett, valamint amely miatt a kormányfő egy tanácskozást is összehívott.
„Ezzel a levéllel szeretném felvázolni azokat a főbb lehetőségeket, amelyeket a bizottság azonosított Ukrajna további, időszerű pénzügyi támogatására. Kombinációk vagy egymást követő változatok elképzelhetők, feltéve, hogy biztosítják, hogy a segítségnyújtás akkor és úgy történjen, amikor és ahogy Ukrajnának leginkább szüksége van rá” – írta, majd rátért azokra a paraméterekre, amelyeket az EU-vezetők figyelmébe ajánl.
„A finanszírozásnak gyorsan rendelkezésre kell állnia, az első kifizetéseknek 2026 második negyedévének elejére hatályba kell lépniük. Bármely új pénzügyi csomagnak biztosítania kell Ukrajna adósságának fenntarthatóságát. Gondoskodnia kell arról, hogy ne jelentsen további költségvetési terhet az ország számára. A finanszírozásnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye az ukrán finanszírozási igények jelentős bizonytalanságait az elkövetkező években. A terhek megosztásának tisztességesnek kell lennie a nemzetközi partnerekkel” – fogalmazott.
Ezen irányadó elvek alapján három fő lehetőséget határoztunk meg, nevezetesen a tagállamok által támogatások formájában finanszírozott támogatást, az unió által a pénzügyi piacokon felvett hitelből finanszírozott korlátozott visszkereseti jogú hitelt, vagy a befagyasztott eszközök pénzeszköz-egyenlegéhez kötött korlátozott visszkereseti jogú hitelt. Ezeket részletesebben a levél melléklete ismerteti
– írta Ursula von der Leyen, megjegyezve, hogy „a különböző lehetőségek eltérő hatással vannak a tagállamokra, ezért a megfelelő megoldás megtalálásához elengedhetetlen a kollektív elkötelezettség és az erős szolidaritás”.
„Most az a legfontosabb, hogy gyorsan egyértelmű megállapodásra jussunk arról, hogyan biztosítható, hogy az Ukrajnának szükséges finanszírozásról a decemberi következő Európai Tanács-ülésen megállapodás szülessen. Ezzel továbbra is nyomást tudunk gyakorolni Oroszországra, megfosztva a győzelem reményétől, megteremtve az alapot a harcok felfüggesztéséhez és a régóta várt béketárgyalásokhoz” – zárta a levelét az EB-elnök, aki a részleteket a mellékletben ismertette.
„Nincs könnyű megoldás”
„Az, hogy Európa és tagállamai az évtized hátralévő részében milyen támogatást nyújtanak Ukrajnának, meghatározza kontinensünk biztonságát a század hátralévő részében” – írta a bizottsági elnök. „Ezért az, hogy Ukrajnát »acél sündisznóvá” [»steel porcupine« – A szerk.] tegyük – amely bármely leendő támadónak emészthetetlen –, ugyanolyan fontos Ukrajna, mint Európa biztonsága szempontjából” – tette hozzá.
„Európa kiáll Ukrajna mellett. Oroszország agressziójának folytatódásával és a háború költségeinek növekedésével Ukrajna pénzügyi ellenálló képessége gyengül. 2026-ban és azután is tartó, fokozatos támogatás nélkül Ukrajna komoly kockázatnak van kitéve, hogy gazdasági patthelyzetbe kerül, ami aláássa önvédelmi képességét és az alapvető állami funkciók fenntartását” – olvasható a levélben.
„Nyilvánvaló, hogy nincs könnyű megoldás. Ez tükrözi mind a kihívás nagyságát, mind az Európára háruló felelősség történelmi jelentőségét ebben az Ukrajna számára kritikus pillanatban. Európa nem engedheti meg magának a tehetetlenséget, sem a habozás, sem a tökéletes vagy egyszerű megoldások keresése miatt, amelyek nem léteznek” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
A 2026-ra szükséges 103,2 milliárd eurós katonai szükségletek felét Ukrajna tudja finanszírozni, így 51,6 milliárd eurós hiány marad. Ezt a hiányt a partnereknek kell fedezniük, a szükséges makrofinanszírozási támogatáson felül. Az IMF előrejelzései szerint, amelyek a háború 2026 végére történő befejezését feltételezik, és figyelembe véve az ukrán hatóságok katonai támogatásra vonatkozó előrejelzéseit, a 2026–2027-es időszakra vonatkozó becsült fennmaradó szükségletek összesen 135,7 milliárd eurót tesznek ki
– írta levelében Ursula von der Leyen, hozzátéve, hogy „ezen összegek a már megígért hivatalos támogatáson – 24,8 milliárd euró 2026-ra és 7,8 milliárd euró 2027-re – felül értendőek”. Az EB-elnök jelezte: „az IMF előrejelzése szerint Ukrajna középtávon továbbra is jelentős külső finanszírozási igényekkel fog szembesülni, még abban az esetben is, ha a háború 2026-ban véget ér”.
Egyéni vagy uniós hitel, kockázatokkal
„Ukrajnának most kell harcolnia. Fel kell szerelni a »ma esti harcra«, nem csak a középtávú erőfelépítésre. Így a gyorsaság elengedhetetlen” – írta Ursula von der Leyen, aki ezután rátért arra, hogy a pénzügyi támogatásnak négy alapkritériumnak kell megfelelnie. Mint írta, egyrészt időszerűnek kell lennie, másrészt „rendkívül kedvező” feltételekkel kell bírnia, emellett mérhetőnek és rugalmasnak kell lennie, miközben a támogatást méltányosan kell megosztani a nemzetközi partnerekkel.
A támogatásra vonatkozó fontosabb döntéseket 2025 végéig meg kell hozni, hogy az IMF 2025 decemberében vagy 2026 januárjában előterjeszthesse az új ukrajnai programot igazgatótanácsának 2025 decemberében vagy 2026 januárjában. (...) Az első kifizetéseknek 2026 második negyedévének elejére rendelkezésre kell állniuk
– szögezte le az Európai Bizottság elnöke, aki részletesen felvázolta a három fő opciót: a tagállamok által finanszírozott vissza nem térítendő támogatást, egy, az unió által felvett hitelt, amely nincs összekapcsolva a pénzintézetek készpénzegyenlegeivel, és „a kártérítési hitel kezdeményezést”.
A szükséges pénzügyi támogatás nyújtásának legközvetlenebb módja az lenne, ha a tagállamok önkéntes kétoldalú hozzájárulásokat (azaz támogatásokat) nyújtanának az uniónak, a tagállamok által nemzeti eljárásaiknak megfelelően jóváhagyandó hozzájárulási megállapodások alapján. Az unió ezután megfelelő feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást nyújtana Ukrajnának. Ez az opció nem jár új közös kötelezettségekkel, és nem igényel további garanciákat vagy kártalanításokat, de közvetlenül hatással van a tagállamok költségvetésére
– írta Ursula von der Leyen, hangsúlyozva: „a tagállamok által nyújtott támogatások esetében évi 45 milliárd euró, azaz legalább 90 milliárd euró szükséges 2026–2027-re, ami azon a feltételezésen alapul, hogy a háború 2026-ban véget ér, és hogy harmadik országok segítik a fennmaradó igények finanszírozását”.
„Egy alternatív megközelítés, amely nem támaszkodik a tagállamok támogatásaira és nem növeli Ukrajna adósság-fenntarthatósági problémáit, az lehetne, ha az unió korlátozott visszkereseti joggal rendelkező hitelt nyújtana, amelyet az unió a pénzügyi piacokon felvett hitelből finanszírozna. Bár a kölcsönt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap az okozott károkért, a kártérítési kölcsönnel szemben az lenne a fő különbség, hogy nem a befagyasztott orosz eszközöket birtokló pénzügyi intézmények készpénzállományából származna” – írta.
A hitel felvételének támogatásához a tagállamoknak jogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan és igényelhető garanciákat kellene nyújtaniuk, amelyeket a tagállamok között a GNI-kulcs szerint osztanának el, hogy fedezzék azt az esetet, ha a hitelt Ukrajna visszafizetésének elmaradása esetén a befektetőknek kell visszafizetni
– fogalmazott Ursula von der Leyen, aki alternatívaként egy speciális célú társaság (SPV) létrehozását javasolta, amely piaci hitelt vehetne fel és támogatást nyújthatna Ukrajnának, és amelyhez a tagállamoktól szintén garanciákra és a költségeket fedező összegű befizetett és lehívható tőkére lenne szükség.
A harmadik út az orosz vagyon
„Harmadik lehetőségként az unió hitelt nyújt Ukrajnának, amit a befagyasztott eszközökből származó pénzből finanszíroznak. A hitelt Ukrajna csak akkor fizetné vissza, ha kártérítést kapna az okozott károkért Oroszországtól. Ez nem igényel közvetlen uniós hitelfelvételt a tőkepiacokról. A finanszírozáshoz az Unió kötelező, testreszabott adósságszerződést kötne a tagállamokban befagyasztott orosz eszközöket kezelő központi értékpapír-letéti intézményekkel, nulla kamattal” – vázolta fel a bizottsági elnök.
Annak biztosítására, hogy az unió mindig képes legyen visszafizetni a központi értékpapír-letéti intézeteknek és pénzügyiintézeteknek anélkül, hogy Ukrajnától bármilyen kompenzációs kifizetést kapna, a tagállamokjogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan és igény szerinti garanciákat nyújtanának az uniónak, a GNI-kulcs alapján
– hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen. „Mivel a kockázatok teljes mértékben nem zárhatók ki, a fennmaradó, maradvány kockázatot a tagállamok között kell megosztani. A tagállamok közötti szükséges szolidaritás szellemében a garanciáknak fedezniük kell azokat a költségeket és pénzügyi következményeket is, amelyek valamely tagállamot érő választottbírósági ítéletekből vagy egyéb bírósági döntésekből, illetve eljárásokból erednek az orosz állami vagyon zárolása miatt” – hangsúlyozta.
Mivel ez pénzügyi és jogi szempontból is egy innovatív megoldás lenne, nem zárható ki, hogy potenciális tovagyűrűző hatások lépnek fel, többek között a pénzügyi piacokon. Noha a konstrukció minden körülmények között teljes mértékben összhangban lenne a nemzetközi joggal, fennáll a kockázat, hogy ilyen hatások jelentkeznek, ha mások tévesen elkobzásként értelmezik a kártérítési hitelt
– olvasható a bizottsági elnök levelében.
„A három opció nem zárja ki egymást: kombinálhatók vagy egymást követő módon is alkalmazhatók, feltéve, hogy megfelelnek a fő kritériumoknak (szükséges gyorsaság, kedvezményesség és méret), amelyek elengedhetetlenek Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatásához és az állam működőképességének fenntartásához a következő években. (...) A bizottság felkéri a tagállamokat, hogy alaposan értékeljék mindegyik megközelítés előnyeit és következményeit, és kész – politikai iránymutatás alapján – e lehetőségek további finomítására és kombinálására, a tagállamok és nemzetközi partnerek konkrét vállalásainak támogatásával” – zárul a levél.
(Index)